Mederképzés az alsó szakaszon.
Mederképzés az alsó szakaszon.
Az alsó szakaszon a torkolattól Apátfalváig mederképzés tekintetében szintén igen előnyös átalakulásokat értek el. Itt egységes meder 30 km. hosszú szakaszon áll rendelkezésre, mely az aradi »0« alatti 1 méteres vízállásig elég jól hajózható. E szakaszon nem lévén olcsó kő, egyelőre csak ideiglenes jellegű rőzseműveket építettek, melyeket 2–3 év mulva, a meder kialakulása után fognak kőborítással és kőhányással véglegesíteni. A Maros folyón végrehajtott munkálatokra 1873-tól 1910-ig összesen 4,264.886 koronát fordítottak. A 190 km. hosszú konop–szegedi szakasz szabályozására még 7.1 millió korona volna szükséges. A szabályozást azonban Konop fölé is ki kell majd terjeszteni, egyelőre legalább is a Sztrigy torkolatáig, illetőleg Piskiig s azután majd fel, Gyulafehérvárig és azon felül is. Piskitől felfelé zsilipes rendszer szerint lehetne a Marost hajózhatóvá tenni.
Konoptól Piskiig a folyó természete nagyjában ugyanaz, mint Konoptól Aradig s igy szabad hajózásra a konop–piskii szakasz is ép úgy szabályozható lesz, mint volt a konop-aradi szakasz. A Konoptól Erdély határáig, Zámig terjedő 70 kilométer hosszú szakaszra 3.1 millió korona, a Zámtól Piskiig terjedő 80 kilométer hosszú szakaszra 1.8 millió korona volna szükséges; vagyis a Tiszától a Sztrigy torkolatig még összesen mintegy 12 millió koronába fog kerülni a szabályozás, 181melynek végrehajtása után 340 kilométer szabad hajóút állana rendelkezésre.
)
Torontál vármegye vízrajzi térképe.
A sötétebb helyek az ármentesített és belvízrendezés alá eső területeket jelentik.
Részlet a »Rétből« nagy vízálláskor.
A Temes hídja Csávosnál nagy vízálláskor.
Az utóbbi időkben évenként csak 300.000 koronát fordít az állam a Maros szabályozásra. Ily lassan haladva, csak a konop–aradi szakasz befejezéséhez is 20–25 év szükséges, azt pedig, hogy Piskitől le a Tiszáig akadály nélkül lehessen hajózni, 300.000 korona évi befektetéssel csak 40 év mulva lehetne elérni.
