Óbega és Beregszó.
Óbega és Beregszó.
A Bega medrének kettéosztása, vagyis a Bega-csatorna megalkotása után a folyó régi medre, bár abba a Begából víz nem folyt, még mindig élővíz maradt, mert a Beregszó folyóból táplálkozott, mely Papd (Bobda) községnél ömlik bele. A Bega-szabályozásnak ki kellett tehát terjedni az Óbegára és Beregszóra is, mert ezeknek árvize igen nagy területeket veszélyeztetett.
A szabályozás akként történt, hogy a meder kanyargós folyását átvágásokkal igyekeztek megrövidíteni és itt-ott, a mélyebb fekvésű partok mellett, töltéseket is építettek. A víz lefolyásának gyorsítása czéljából, már az 1820–1830 közötti időben, egy 3.6 km. hosszú átvágást ástak, a melynek következtében nagyobb területek kerülhettek mívelés alá; de az árvíz kiöntései ellen az csak akkor nyujtott teljes védelmet, a mikor az átvágás mentén töltéseket építettek.
Az Óbegát és Beregszót a Temes-begavölgyi Vízszabályozó Társulat megalakulása után rendezte alaposan; a még megmaradt ártalmasabb kanyarulatokat átvágta, jelesen Jankahídnál egy 34 km. hosszú átmetszést ásatott és a meder mindkét partján töltéseket emelt.
