Kerékpáros versenypálya.
Kerékpáros versenypálya.
Már az első évben elkészült ez uj szövetségnek az országban páratlanul álló kerékpáros versenypályája s a következő évben felépítették nagy költséggel az atlétika majd minden nemét szolgáló sporttelepet. A kerékpáros pálya a városi parkban fekszik, 400 méter hosszú, a czéloldalon 8, egyebütt 7 méter széles; a fordulóknál a legnagyobb magassága 1·85 méter. Burkolata sámfalvi mészkő-zuzalék és kátrányréteg. Modern technikai konstrukcziója, átmeneti görbéivel, a legjobb pályák egyikévé tette.
A Vasmegyei sport-egylet kerékpár-versenyeit a külföld a legjobb nevű magyar versenynek tartja.
A kerékpárversenyen kívül rendez egyéb atlétikai versenyeket (futás, diszkosz- és súlydobás, ugrás, stb.) s nem egy országos és világrekordot állított fel. Galamblövőversenyei találkozói a leghíresebb galamblövészeknek.
A szombathelyi kerékpárosok száma 320; támogatásuk mellett indult meg Szombathelyen a „Magyar Kerékpáros” czímű sportlap.
A megyében kerékpáros-egyletek vannak még Körmenden (Vasparipa-egylet, alakult 1789-ben), Kőszegen (Kőszegi Bicicli-Club, alakult 1893-ban, Szent-Gotthárdon (Kerékpáros-egylet, alakult 1894-ben.)
436A lovas-sport, jóllehet több megyei sportférfi mutathat fel eredményt a fővárosi és külföldi turfon, jelentéktelen s a huszárezred versenyein kívül a Szombathelyen megtartott versenyek kísérletszámba mennek.
Nagy eredménynyel dolgoznak a túrista-egyletek. A Magyar túrista-egylet kőszegi és vasvármegyei osztálya 1887-ben alakult a Kárpát-egyesület vasvármegyei osztályából. A két osztály állította fel az írottkői kilátó-tornyot, a kőszegi osztály pedig az ó-házi túrista-lakot és kilátót.
Az atlétikai klubbok közül említést érdemel a körmendi. (Alakult 1884-ben.)
Lövész-egyletek alakultak Felső-Eörött (1871.,) Monyorókeréken (1876.) és Német-Ujvárott (1887.) E sport főleg a német-ajkúak között hódít tért.
A SZOMBATHELYI KERÉKPÁROS VERSENYPÁLYA. B. Kiss Zoltán felvétele.
