Zsidó kereskedők.
Zsidó kereskedők.
Általában a megye minden városában akadályokat görditettek a helyi hatóságok a zsidó kereskedők letelepedése elé s csak szükségből türték meg ezek üzleti müködését. Az 1712-iki pestis alkalmával például Szombathely kalmárai majdnem mindnyájan elhaltak, minél fogva a városban a kereskedelmi forgalom jóformán szünetelt. Ennek daczára csak 1718-ban engedte meg a város egy rohonczi származású Marko nevü zsidó kereskedőnek a letelepedést, azonban felette súlyos feltételek mellett; nevezetesen nem volt szabad feleségét és gyermekeit Szombathelyre hozni, boltját vasár- és ünnepnapokon egész nap köteles volt zárva tartani, oly árút, melyet a városban lakó czéhbeli emberek készitenek, árúsitania nem volt szabad, végül ügyes-bajos dolgaiban vagy vétség elkövetése esetén a rohonczi zsidó biróhoz nem fordulhatott, hanem Szombathely város bíráját tartozott illetékesnek elismerni. 1772-ben azonban a város teljes megtiltotta a zsidóknak a bolt-nyitást s mivel ennek daczára mégis boltokat kezeltek s a városi iparosokkal versenyre léptek, 1736-ban a városi közgyülés az összes zsidó kalmárokat kiutasította a város területéről. Hasonló eljárást követett Kőszeg városa is és a zsidó kalmárok e városokban csak a XIX. század derekán nyertek letelepülési és üzletnyitási jogot.
RÉSZLET A VASMEGYEI ELEKTROMOS MŰVEKBŐL. Knebel I. felvétele.
