Pénzintézetek.
Pénzintézetek.
Alhón kisebb szövetkezet áll fenn.
Barkóczon kisebb hitelszövetkezet van.
Battyándon kisebb szövetkezet áll fenn.
Borostyánkő. Hitelszövetkezete van.
Csánig. Szövetkezetét a község alapitotta.
Peczölön hitelszövetkezet áll fenn.
Csörötneken szintén hitelszövetkezet működik.
Egerváron hitelszövetkezet áll fenn.
Felső-Lövőn Felső-lövői önsegélyző-egylet mint szövetkezet czég alatt nagyobb szövetkezet áll fenn, melynek részjegy-tőkéje 82,565 frtra, nyeresége évi 10,000 forintra emelkedik. A szövetkezet 82,000 forintnyi kölcsönt adott ki s 8000 forint értékpapir-tárczával is bír.
Felső-Eőrött három részvénytársulati pénzintézet van, melyek között a legrégibb az 1872-ben alakult Felső-eőri takarékpénztár. Alaptőkéje 60,000 frt (600 drb 100 frtos részvény). Az intézet egyike a legerősebbeknek; betéteinek összege eléri az 1 millió forintot, a kiadott jelzálogkölcsönök öszege kerek 1/2 millió ftt, a váltó-tárcza 440,000 frt, az értékpapir-tárcza 50,000 frt. A nyereség az utolsó években 2000–2500 frt között ingadozik s az osztalék évek óta 15 1/2 %. Az igazgtóság élén Schaffer Endre áll. – A másik két pénzintézet 1894-ben alakult. A Felső-eőri általános takarékpénztár részvénytársaság alaptőkéje 30,000 frt (600 drb 50 frtos részvény), a betétek összege 53,000 frton felül van. Az intézet által kiadott kölcsönök összege 114,000 frt. Az intézet kisebb visszleszámítolási hitelt is vesz igénybe. Nyeresége 1896-ban 2092 frt volt, az osztalék 6%. – A Felső-eőri járási takarékpénztár rézvénytársaság alaptőkéje szintén 30,000 frt (300 drb 100 frtos részvény), a betétek 122,639, a kiadott kölcsönök 66,000 frtra rugnak s a váltótárcza kerek 100,000 frt. Nyeresége 1896-ban 2791 frt volt, az osztalék 5%.
Guáron kisebb szövetkezetet tartanak fenn a lakosok; úgyszintén
Halmoson is.
Jaákon egy nagyobb szövetkezet áll fenn Jaáki önsegélyző-egylet mint szövetkezet czég alatt.
Jánosházán két részvénytársulati pénzintézet és egy nagyobb szövetkezet van. A legrégibb az 1873-ban alakult Jánosházi takarékpénztár, melynek alaptőkéje 17,500 frt (500 drb 35 frtos részvény). Az intézet, melynek élén Krása Manó elnök és vezérigazgató áll, 17,500 frt alaptőkéje mellett 24,341 frt tartalékalappal bír s betéteinek összege majdnem eléri a 300,000 frtot. A váltótárcza 350,000, a jelzálogkölcsönök összege 30,000 frtra rug s az intézet 60–80,000 frt visszleszámitolási hitelt is vesz igénybe. Az évi nyereségek 5500–6500 frt közt ingadoztak s az osztalék 5–6 1/2% volt az utolsó években. Az intézet sokat áldozott köz- és jótékony-czélokra is és hivatalnokai számára nyugdíjalapot gyüjt. – A másik intézet Jánosháza vidéki takarékpénztár részvénytársaság czég alatt 1896-ban alakult. Alaptőkéje 25,000 frt (500 drb 50 frtos részvény), a betétek 75.091, a váltótárcza 225,000, a jelzálog-kölcsönök összege 30,402 frtra rug. Az intézet 150,000 frt hitelt is vesz igénybe; nyeresége az előző évben 2868 frt volt. – A Jánosházai első önsegélyző szövetkezet befizetett üzletrészeinek összege 40,222 frt, a betétek 84,783, a kiadott kölcsönök 125,320 frtra rugnak.
Kemenes-Szent-Péteren hitelszövetkezetet tartanak fenn a lakosok.
A KIS-CZELLI TAKARÉKPÉNZTÁR HÁZA KIS-CZELLBEN. S f.
470Kis-Czellben három részvénytársulati pénzintézet igyekszik a város és nagy környékének növekvő hitelforgalmi igényeit kielégíteni. A legrégibb ezek között a Kis-czelli takarékpénztár, mely 1869-ben alakult s hosszas működése alatt a bizalomban megerősödött, mit mutatnak mérlegeredményei, melyek szerint az intézet 50,000 frt alaptőke (250 drb 200 frtos részvény), mellett ma már 39,885 frt tartalékkal és 8000 frt nyugdíjalappal bír s betéteinek összege meghaladja az 1 millió forintot. Az intézet által kiadott kölcsönök is jelentékenyek; váltóra majdnem 1 millió frtot, jelzálogra 200,000 frton felül, kötvényekre 70,000 frtot adott ki. Az intézet segélyegyletet is tart fenn, melynek befizetései 60,000 frtot, kölcsönei 138,000 frtot tesznek ki. Az igénybe vett hitel 375,000 frt volt 1896. végén. A takarékpénztárnak díszes háza is van. A nyereség eléri az évi 9–10,000 frtot, melyből 10–11% osztalékot kapnak a részvényesek. Az intézet, melynek élén dr. Havassy Béla elnök-igazgató áll, jótékony czélra is nagy összegeket áldoz. – Utána legfontosabb a Kemenesaljai közgazdasági hitelbank részvénytársaság, mely 1893-ban alakult. Alaptőkéje 100,000 frt (1000 drb 100 frtos részvény) s tartalékalapja is majdnem a 20,000 frtot éri el. Az igazgatóság, melynek élén Háczky Sándor elnök, dr. Berzsenyi Jenő alelnök és Lengyel Mór igazgató állanak, gyors felvirágozásra juttatta az intézetet, ugy, hogy a fiatal takarékpénztár ma már áldásdús működését minden tekintetben érezhetővé tette az egész Kemenesalján, úgyis, mint bő hitelforrás, úgyis, mint fontos tényező az iparvállalatok alapítása terén. Az intézet ugyanis rövid fennállása alatt létrehozta a Kis-czelli lakházépítő részvénytársaságot, mely, bár csak rövid ideig állott fenn, jelentékeny mérvben hozzájárúl Kis-Czell fejlődéséhez; megalapította továbbá a Kemenesaljai gőzmalom részvénytársaságot, mely a nagy vidék legnagyobb e nemű vállalata. Az intézetnél elhelyezett betétek a 380,000 frtot meghaladják s ezenkivül 175,000 frt idegen pénzzel is dolgozik, úgy, hogy váltókra több mint 1/2 millió frtot, jelzálogra kerek 100,000 frtot, egyéb biztosítékokra 25,000 frtot adhatott kölcsön 1896. végén. Az intézet nyeresége 7–8000 frt közt ingadozik s osztalék 7%. – A Kemenesaljai takarékpénztár részvénytársaság 1889-ben alakult. Alaptőkéje 20,000 frt (400 drb 50 forintos részvény), a takarékalapok 10,000, a betétek 485,000 frtra rugnak. A váltótárcza 1896. végén 235,000 frtot tett ki, jelzálogra 100,000 frtot, folyó-számlára 180,000 frtot adott ki a takarékpénztár s emellett 17,000 frtnyi értékpapir-tárczával is bir. Az utolsó évek nyeresége 5000 frton felül van; az osztalék 12–13%. Az igazgatóság élén Hollósy Jusztinián elnök és Bisiczky Ödön vezérigazgató állanak.
Körmenden három részvénytársulati pénzintézet van. A Vas-zalamegyei első takarékpénztár Körmenden ezek közt a legidősebb, mely intézet Vasmegye összes pénzintézetei között úgy korra, mint forgalmának nagyságára nézve ma is előkelő helyet foglal el. Az intézet, mely 1865-ben alapíttatott, működését nemcsak Körmendre és közvetlen környezetére, hanem az egész vármegyére, sőt a szomszéd megyékre is kiterjesztette; fióktelepeket tartott fenn a megye főbb pontjain s közreműködött uj pénzintézetek létesítésében is. Alaptőkéje 100,000 frt (1250 drb 80 frtos részvény), az osztalék az utolsó években 8–5 frt között ingadozott. Az igazgatóság élén Josa Kornél és Ajkay Sándor elnökök és Udvary Ferencz vezérigazgató állanak, akiknek czéltudatos működése emelte az intézetet szerény kazdetből arra a tekintélyes polczra, melyet ma elfoglal. A 100,000 frt alaptőke mellett az intézet 56,239 frt tartalék- és 25,302 frt nyugdíj-alappal bír, amihez 365,000 frt takarékbetét, 170,000 frt kisbírtokosok földhitelintézete-kölcsön és 100,000 forinton felüli visszleszámolási hitel járul. A váltótárcza ezzel szemben 300,000 frt, a 471jelzálog- és előlegkölcsönök összege 167,000 frt; a törlesztés jelzálogkölcsön 170,000 frtra rúg. Az intézetnek 117,000 frtra becsült ingatlana is van. Az évi nyereségek 6–8000 irtot tesznek ki, melyből az intézet az évek során jelentékeny összeget fordított jótékony czélokra, 25 éves fennállása alkalmából alapítványokat tett s alkalmazottjai számára 25,000 frtos nyugdíjalapot létesített. – A második 1871-ben alapított intézet a Körmendi takarékpénztár, mely 30,000 frt alaptőkéje mellett (300 drb 100 frtos részvény), ma már 50,000 frton felüli tartalékalappal bír. A betétek 877,000 frtot, a visszleszámitolási hitel 40,000 frtot tesznek ki; ezzel szemben a kiadott váltó- és egyéb kölcsönök összege eléri az 1 millió frtot. A takarékpénztár 60,000 frt értékpapir-tárczával és 18,000 frtra becsült ingatlannal is bír; segélyegyletet is tart fenn. Vezérigazgatója Babos István, helyettes igazgatója Rosenbaum Zsigmond. – A Körmendi általános takarékpénztár részvénytársaság a legfiatalabb intézet; 1895-ben alakúlt. Az alaptőke 50,000 frt (500 drb 100 frtos részvény), melyből azonban csak 50% van befeizetve. A betétek összege 125,000 frt; a váltótárcza 240,000, a többi kölcsönök összege 21,000 frt. Az évi nyereség megközeliti a 6000 frtot, melyből a részvényesek 8 1/2% osztalékot kaptak. Az igazgatóság élén dr. Szakács Manó és Grünbaum Béla állanak.
Kőszegen van Vasvármegye legrégibb pénzintézete, a Kőszegi takarékpénztár, mely 1844-ben alakult s forgalomra úgy, mint gazdaságra nézve Vasmegyének ma is egyik legelőkelőbb hitel-orgánuma. A forradalom előtti idők kezdeményezése ma már életerős tölgygyé erősödött, mely megtartotta az elődök szlid üzleti elveit, a részvénytársulati alap daczára fő-czéljának a közérdeket tekintve s igyekszik a kereskedelem és ipar igényeit olcsón kielégiteni, a nép hitel-szükségletén lehetőleg segiteni, másrészt pedig biztos megőrzője nagy vidéke megtakaritott filléreinek. Az intézet alaptőkéje ma már 120,000 frt (1200 drb részv.) s hasonló összegre rúg a rendes tartalékalap, mely mellett 59,000 frtnyi rendkívüli tartalék, 45,000 frtnyi nyugdíjalap és 45,000 frtnyi egyéb alap mutatja a takarékpénztár gazdagságát. A betétek majdnem elérik a 4 1/2 millió frtot s az intézet igyekszik úgy saját, mint rendelkezésre álló idegen tőkéit lehető jól elhelyezni, 365,000 frtot fektetve értékpapirokba, 4.100,000 frton felüli összeget kölcsönökbe, közel 200,000 frtot váltókba, 160,000 frtot pedig idegen pénzintézeteknél kamatoztat. Az intézet évi nyeresége ma már meghaladja a 70,000 frtot, melyből 160%-os osztalékot fizet ki, évente jelentékeny összegeket fordít jótékonyczélra, alapítványokat tesz kulturális és közművelődési czélokra s nem egy, a város fejlődését előmozdító intézmény létesitéséhez járult hozzá áldozatkészségével. A takarékpénztár élén Pötzelberger Károly elnök-igazgató és Lauringer János alelnök állanak. A takarékpénztár helyiségei saját díszes palotájában vannak. – A második kőszegi pénzintézet a Kőszegi általános takarékpénztár, mely 1876-ban alapíttatott; alaptőkéje 25,000 frt (500 drb 50 frtos részv.). Ez intézet is már körülbelül 23,000 frt tartalékkal s 10,000 frtos nyugdíjalappal bír; betétjei meghaladják a 600,000 frtot, a kiadott kölcsönök összege pedig 60,000 frton felül áll. Igazgatója Riedl József, aligazgatója Seybold Kálmán.
Kukméron önsegélyző-szövetkezet áll fenn.
Magyar-Gencsen két hitelszövetkezet (Magyar-gencs-hőgyészi önsegélyző-egylet és Magyar-gencsi takarék- és segély-egylet) van, melyek mindegyike jelentékenynek mondható; üzletrészeik 40,000 frtra rúgnak s összesen mintegy 300,000 frt betétet kezelnek.
Monyorókeréken a Pinkavölgyi takarék- és önsegélyző-szövetkezet részjegytőkéje meghaladja a 60,000 frtot; a betétek összege 114,000 frt.
Muraszombaton két részvénytársulati pénzintézet van. A Muraszombati takarékpénztár részvénytársaság 1873-ban alakult; alaptőkéje 30,000 frt (150 drb 200 frtos részv.), mely mellett 32,000 frt tartalékja van. A betétek összege 672,000 frt, a kiadott kölcsönöké közel 800,000 frt. A nyereség 17–18,000 frt, az osztalék az utolsó 6 évben állandóan 25 frt. Vezérigazgató Péntér Géza. – A Délvasmegyei takarékpénztár részvénytársaság 1894-ben alakult, alaptőkéje 50,000 frt (500 drb 100 frtos részvény). A betétek összege 210,000 frt, a kiadott kölcsönöké 370,000 frt. A nyereség évente 10,000 frt körül ingadozik, az osztalék 8%. Elnöke Czipott Zoltán dr., igazgató, Olajos Sándor.
Nemes-Magasin hitelszövetkezet áll fenn, melynek befizetett üzletrészei 56,000 frtra rúgnak.
Német-Szent-Gróthon kisebb hitelszövetkezet van.
Német-Ujvárott két részvénytársulati takarékpénztár van. A Németujvári takarékpénztár mint részvénytársulat 1876-ban létesült, alaptőkéje 30,000 frt, (600 drb 50 frtos részvény), mely mellett 15,000 frt tartalék van. A betét 400,000 frt, a kiadott kölcsönök majdnem hasonló összegre rúgnak. A nyereség évente 7–8000 frt, az osztalék 14–16%. Igazgató Laybold János. – A Német-ujvári takarék és hitelpénztár részvénytársaság 1894-ben alakult; alaptőkéje 20,000 frt, (400 drb 50 frtos részvény). A betétek összege kerek 100,000 frt, a kiadott kölcsönöké 135,000 frt. A 3000 frtra 472rúgó nyereségből 10% osztalék jut a részvényeseknek. – Ezenkivűl egy hitelszövetkezet is áll fenn a községben Német-Ujvár és környéke önsegélyző egylet mint szövetkezet czég alatt.
Német-Szt-Mihályon egy pénzintézet van, a Német-szent-mihályi takarékpénztár részvénytársulat. 1872-ben alakult s alaptőkéje 30,000 frt (300 drb 100 frtos részvény) tartalékalapja 22,500 frt. Betét 475,000 frt, kiadott kölcsönök 485,000 frt, nyereség 6500 frt, osztalék 12%.
Pápóczon hitelszövetkezet van.
Pinkafőn két részvénytársulati takarékpénztár van. A Pinkafői községi hitelpénztár 1872-ben alakult. Alaptőkéje 30,000 frt (300 drb. 100 frtos részvény). A betétek meghaladják a 800,000 frtot, a kiadott kölcsönök összege majdnem ugyanannyi. A nyereség 7–8000 frt közt ingadozik. – A Pinkafői takarékpénztár 1870-ben létesűlt, alaptőkéje szintén 30,000 frt (300 drb 100 frtos részvény), mely mellett 47,00 frtos tartalékalapja van az intézetnek. A betétek összege 600,000 frt, a kiadott kölcsönöké 625,000 frt. A nyereség 7000 frt körül van, az osztalék 15–16%. A takarékpénztár élén Putsch Sándor áll, mint elnök és vezérigazgató. – Kisebb jelentőségű a Pinkafői kisegítő-egylet mint szövetkezet.
Puszta-Szt.-Mihályon hitelszövetkezetet tartanak fenn a lakosok.
Rába-Keresztúron szintén hitelszövetkezet van, valamint Rába-Szt.-Mártonban is.
Rohonczon egy takarékpénztár áll fenn Rohonczi takarékpénztár czég alatt, 15,000 frt alaptőkével, (300 drb 50 frtos részvény), mely mellett közel 25,000 frt-nyi tartalékja is van az intézetnek. Betét 300.000 frt, kiadott kölcsönök 300,000 frt, értékpapir-tárcza 20.000 frt, nyereség 4800 frt, osztalék 16%. – Ezenkivűl a községben van hitelszövetkezet is, Rohoncz és vidéke első önsegélyző szövetkezete czég alatt.
A SZOMBATHELYI TAKARÉKPÉNZTÁR HÁZA. S f.
Sárvárott két takarékpénztár van. A Sárvári első takarékpénztár 1869-ben alakult s alaptőkéje 60,000 frt, (300 drb 200 frtos részvény), míg tartalékai 60,000 frtnál többet tesznek ki s 21,000 frtos nyugdijalapja is van. A betétek 1,215.000 frt, melyből az intézet váltótárczába 370,000, jelzálog-kölcsönökbe 770,000, ingatlanokba 90,000, értékpapirba 15,000 frtot fektetett s 10.000 frtot más pénzintézeteknél helyezett el. A gazdag pénintézet nyereségei is jelentékenyek s a 18–19,000 frtnyi évi haszonból sokat fordít jótékony czélokra és ezenkivül 15–17 1/2%-os kamatozást nyujt a részvényeseknek. Az igazgatóság élén Szegedy Béla és Hafenscher Károly igazgatók állanak. – A Sárvárvidéki takarékpénztár 1872-ben létesűlt. Alaptőkéje 40,000 frt, (400 drb 100 frtos részvény), tartalékalapja 25,000 frt. 200,000 frtnyi betét-állománya mellett 100–125,000 frt visszleszámítolási hitelt vesz igénybe, mig kintlevőségei: váltótárcza 267,000 frt, jelzálogkölcsönök 36,000 frt, kötvénykölcsönök 32,000 frt. Nyeresége évente 8000 frton felül van, osztaléka 9–10%. A takarékpénztár elnöke Kárik Ferencz.
Város-Szalonak. A Város-szalonaki takarékpénztár részvénytársaság 1882-ben alakult, alaptőkéje 30,000 frt (600 drb 500 frtos részvény). Az intézet már hosszú idő óta 14% osztalékot fizet részvényeseinek s gazdag vidéke folytán 414,295 betéttel bír. Az intézet kölcsönökben mintegy 450,000 frtot adott ki.
Szent-Elek. A Szent-eleki takarékpénztár részvénytársaság 1891-ben alakult 18,000 frt alaptőkével (600 drb 30 frtos részvény) s rövid fennállás alatt máris szép forgalmat ért el, úgy, hogy ma már kerek 20% osztalékot fizethet ki részvényeseinek. A betétek összege 147,914 frt, a kiadott kölcsönöké 154,000 frt. – Szent-Eleken ezenkivül Szent-Elek község és környéke önsegélyző egylete czég alatt kisebb szövetkezet is áll fenn.
473Szent-Gotthárdon három pénzintézet van. A legrégibb ezek között az 1871-ben alakult Szent-gotthárdi takarékpénztár mint részvénytársaság, mely 300,000 frt alaptőke (300 drb 100 frtos részvény) 32,000 frt tartalékkal s 1 millión felüli betétállománynyal bír. A váltótárcza 167,000 frt, a jelzálogkölcsönök összege 880,000 frt, az egyéb kölcsönöké 53,000 frt. Jelentékeny évi nyereségei folytán (11–12,000 frt) ma már 26%-os osztalékot adhat részvényeseinek. Az intézet élén Hambek Alajos elnök, Friedrich Jakab alelnök áll. – 1882-ben alakult a Rába-lapincsvölgyi takarékpénztár részvénytársaság 60,000 frt alaptőkével (600 drb 100 frtos részvény). A betétek 160,000 frtot tesznek ki, a kiadott kölcsönök összege 270,000 frt. A takarékpénztár mintegy 100,000 frt visszleszámítolási hitelt is vesz igénybe; évi nyeresége 4000 frtról 2500 frtra apadt s osztaléka is 8–9%-ról 1896-ban 5%-ra hanyatlott. – A Szent-gotthárdi általános takarékpénztár részvénytársaság ujabb (1892. évi) alapítás. Alaptőkéje 60,000 frt (300 drb 200 frtos részvény), melyből azonban csak 18.000 frt van befizetve. Tartaléka 8500 frt, betéteinek összege 600,000 frt. A takarékpénztar 1896. végén 600,000 frton felül adott ki váltó- és törlesztéses kölcsönöket. Az évi nyereség 8–9000 frt, az osztalék 10%. Elnök Wollinger Károly, titkárügyész dr. Lipp Ferencz. – Ezenkivül egy hitelszövetkezet is van a községben, a Szent-Gotthárd és vidéke első polgári önsegélyző szövetkezet.
Szergényben hitelszövetkezet áll fenn.
Szombathelyen, mint a megye kereskedelmének és iparának góczpontján, találjuk a legnagyobb és legerősebb pénzintézeteket, melyek nagyrészt ujabb alkotások ugyan, de máris minden tekintetben túlszárnyalták a többi megyebeli pénzintézeteket s működésüket az egész megyére, sőt azon túl is kiterjesztik. Legrégibb az 1867-ben alakult Szombathelyi takarékpénztár részvénytársaság, mely egyszersmind a leggazdagabb és legnagyobb forgalmú is. Az intézet, melynek élén mindig a megye vezérlő férfiai állottak, 120,000 frt alaptőkével (600 drb 200 frtos részv.), bír, de tartalékalapja is majdnem ily magas és betéteinek összege 3·2 millió frtot meghalad. Az intézet 1896. végén jelzálogkölcsönökbe 2.107,279, váltótárczába 893,366, lombard-kölcsönökbe 10,220, ingatlanokba 97,999, értékpapirokba 366,291 frtot fektetett s évi nyeresége 46,353 frt volt, melyből 50 frt (25%) osztalékot fizetett az előző évek 15–20%-os osztaléka után. A takarékpénztár élén Szabó László vezérigazgató és Nigsty József aligazgató áll. Az intézet hivatalnokai számára 60,000 frtos nyugdíj-alapot alkotott; helyiségei saját házában vannak. – 1872-ben alakult a Szombathelyi általános takarékpénztár, melynek alaptőkéje 60,000 frt (600 drb 100 frtos részv.), a tartalékalap pedig 75,000 frton felül áll. A betétek immár meghaladják a 1 1/2 millió frtot, melyhez körülbelül 100,000 frt takarékegyleti betét járul, a takarékpénztár által saját kebelében alkotott takarékegylet révén. Az intézet által kiadott jelzálogkölcsönök összege több, mint 1 millió frt, a kötvénykölcsönöké 132,000, a lombardé 81,000 frt; ezenkívül váltóra 538,000, folyó-számlára 55,000 frt hitelt engedélyezett. Az évi nyereségek folyton emelkedést mutatnak s 1896-ban elérték a 28,000 frtot; az osztalék lassankint 20%-ig emelkedett. A takarékpénztár, melynek élén Reiszig Alajos elnök, Zimmermann Károly alelnök, továbbá Eredits Ferencz titkár és ügyész állanak, hivatalnokai számára 25,000 frtos nyugdíjalapot létesített s jelentékeny összegeket fordított jótékony czélra is. – A Vasmegyei takarékpénztár részvénytársaság 1885-ben alakult; alaptőkéje 34,000 frt (340 drb 100 frtos részvény 65%-kal befizetve.) Az alapítás érdeme az intézet elnökéé Egerváry Miklósé. Az intézet alelnöke Rőthy István, főkönyvelője közel 1 millió frt, a kiadott kölcsönök összege pedig váltókra 361,000 frt, jelzálogra 370,000 frt. Az évi nyereség 14–15,000 frt, az osztalék 10%. – A Szombathely városi takarékpénztár részvénytársaság 1893-ban alakult 60,000 frt alaptőkével (300 drb 200 frtos részvény), melyből azonban csak 18,000 forint van befizetve, ifj. Udvardy Ferencz igazgatása alatt áll. Betéteinek összege 317,000 frt, a kiadott kölcsönöké 300,000 frt. Az évi nyereség 1300 frt, az 1895/96. évi osztalék 7 frt volt. A legujabb alapítás a Mezőgazdasági takarék- és hitelbank részvénytársaság, mely 1897-ben létesütl s alaptőkéje 250,000 frt (2500 drb 100 frtos részvény). Elnök herényi Gothard Sándor, 474alelnökei dr. Ernuszt József és Hatvany-Deutsch Béla, ügyvivő igazgató Teleki Ignácz. – Tiszti egylet szövetkezet czég alatt ezenkivül hitelszövetkezet is áll fenn a városban, melyet hivatalnokok tartanak fen.
A VASMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR HÁZA. Saját felvételünk.
Urai-Ujfalun községi hitelszövetkezet van.
Vasvár. A Hegyháti takarékpénztár részvénytársaság 1873-ban alakult 25,000 frt alaptőkével (500 drb 50 frtos részvény), melyhez 13,000 frt tartalékalapot gyűjtött. A betétek összege 211,000 frt, a kiadott kölcsönöké 289,000 frt. Az évi nyereség mintegy 10,000 frt, az évi osztalék 14%. – 1896-ban két új pénzintézet is alakult, a Vasvárjárási népbank részvénytársaság és a Vasvári takarékpénztár részvénytársaság. Az előbbi 30,000, az utóbbi 40.000 frt alaptőkével.
Vép. A Vépi takarékpénztár részvénytársaság 1896. évi alapítás. Részvénytőke 30.000 frt (300 drb 100 frtos részvény), melyből 7.000 frt van befizetve; betéteinek összege 16.000 frt, a kiadott kölcsönöké 30,000 frt.
Vönöczkön két hitelszövetkezet áll fenn.
Rétfalun hitelszövetkezetet tartanak fenn a lakosok.
A KEMENESALJAI HITELBANK HÁZA KIS-CZELLBEN. Saját felvételünk.
