A meteorológia multja Vasmegyében.
A meteorológia multja Vasmegyében.
A m. kir. meteorológiai intézet évkönyveinek I. kötetében dr. Schenzl Guido az intézet volt érdemes igazgatója egybeállítja mindazon állomásokat, ahol már az intézet megalapítása (1870) előtt is folytak rendszeres meteorológiai megfigyelések. Eszerint Vasvármegyében észleltek: Felső-Lövőn 1857–70-ig és pedig 1857–61-ig dr. Rothe Károly tanár, 1862–69-ig Rothe Lajos tanár s 1870-ben Neubauer János tanító. A Rothe Károly tanár által az evang. tanodában véghezvitt észleletek a legjobbak és legtökéletesebbek közé tartoznak, melyek eddig Magyarországon nyilvánosságra jutottak. Az eredmények a bécsi központi intézet évkönyvein kívül külön értekezésekben is közzététettek. Azon szorgalomról, amelyet az észlelő úr tárgyára fordított, legjobban tanuskodik az a körülmény, hogy 1857 s 1858-ban naponként háromszor, 1859-ben és 1860-ban pedig XVIII órától (regg. 6 óra) X óráig (este 10 óra) minden órában (tehát naponkint 17-szer); 1861-ben és 1863-ban naponként ötször, 1862-ben és 1864-ben naponkint 9-szer történtek a feljegyzések.”
Rohonczon 1868–71. okt.-ig Kayszrál Károly erdőmester észlelte, aki is Kőszegre távozván, ott folytatta a megfigyeléseket.
Szombathelyen 1864–67-ben Németh Ferencz tanító, 1868-ban ugyanő és Kunc Adolf tanár, 1869-ben pedig az utóbbi egyedül vezette a megfigyeléseket.
A m. kir. orsz. meteorológiai intézet megalapítása után a következő helyeken folytak s részben folynak meteorológiai megfigyelések:
Kőszegen 1871. okt.-tól 1881-ig bezárólag Kayszrál Károly erdőmester, innentől fogva napjainkig Michaelis Izidor ev. lelkész észlel.
Borostyánkőn 1876-ban és 1877-ben Szakmáry József főgimn. tanár, 1878-ban Angerbauer József plébános és Schuch Mihály tanító, 1879-től 1888-ig pedig az utóbb egyedül vezette a megfigyeléseket, amidőn is Máriafalvára távozván, ott észlel napjainkig.
Szombathelyen 1873-ban és 1874-ben dr. Kunc Adolf tanár észlelt, 1876–1880-ig Rezsőffy György tanár, 1881-ben Edelmanu Sebő és Stronszky Ágost tanárok, 1882-ben csak az utóbbi, 1883–85-ben pedig ismét Edelmann Sebő végezte a megfigyeléseket.
Kis-Czellen 1874–1879-ig Veinel János gépész-felügyelő észlelt, innen 1886-ig sűrűn változtak az észlelők (Bajza L., Paupier S. és Perényi S.)
Szt.-Gotthárdon 1875-ben és 1876-ban Lewanderszky Frigyes cziszt. áldozár, 1878–83-ban 543báró Roszner, 1884–85-ben Mezey Miksa cziszterczita áldozár, 1886-ban pedig egy jószágigazgatóság észlelt.
Körmenden 1876–86-ig Turcsányi Aladár ev. lelkész az észlelő.
Herényben 1883-tól napjainkig Gothard Jenő asztrofizikai obszervatóriuma észlel.
Tarcsán 1885-től napjainkig Tribl Ferencz tanító végezi a megfigyeléseket.
Végül Muraszombatban 1885–88-ban Metzger az észlelő.
A legjobb észlelési sorozatok Felső-Lövő, Kőszeg, Borostyánkő, Máriafalva, Tarcsa és Herény sorozatai, míg a többiek részint hézagosak, részint már a gyakran változó észlelők miatt sem elég egyöntetüek.
A legujabb időben (1896-ban) Alhó, Felső-Szölnök, Német-Szt-Mihály, Német-Ujvár, Szent-Elek, Szent-Gotthárd és Muraszombat szereltettek fel csapadékmérővel.
