Csapadék.
Csapadék.
A másik fontos elem a csapadék.
Ha ritkának itéltük a megfigyelő halózatot a hőmérséklet eloszlásának pontos megállapítására, még inkább annak kell mondanunk, ha a csapadék területi eloszlásáról kell megbizható véleményt mondanunk. A csapadék eloszlására ugyanis úgy a tengerszínfeletti magasság, valamint, a hegyvidéken, a hegygerinczek húzódási iránya s még számos 539lokális körülmény egyaránt nagy befolyással lehet, módosíthatja annak úgy mennyiségét, mint alakját és gyakoriságát.
A HERÉNYI CSILLAGVIZSGÁLÓ. Saját felvételünk.
Teljesebb hálózat hiányában azonban itt is be kell érnünk a meglevővel. Raum Oszkár legközelebb megjelenendő izohiéta-térképéből, amely az évi összes csapadékmennyiségek területi eloszlását tünteti fel hazánkban azt a tanúságot merítjük, hogy a vármegye túlnyomó részén 700–800 milliméter közt van az egész éven át esett – átlagos – csapadékmennyiség. Csupán a megye északnyugati sarka, s valószinüleg annak egész legnyugotibb része mutat fel 800 m/m-en felüli évi átlagos csapadék-kvantumot, míg a keleti részek, a sík vidék, 700 m/m alatt maradnak.
A csapadék évi eloszlásánál tehát ugyanazzal a jelenséggel találkozunk, mint a hőmérsékletnél, t. i. a szóban forgó meteorológiai elemnek keletről nyugot felé, való változásával; ugyanis a csapadék mennyisége növekszik, amidőn a hegyvidék felé haladunk.
Ideigtatjuk állomásaink évi átlagos csapadék-összegeit, valamint a csapadékos napok számát (kiemelve a havas napokat), úgyszintén az egyes helyeken az említett észlelési időközben egy 24 óra alatt esett legnagyobb csapadékmennyiségeket.
A csapadék évi átlagos összege, a csapadékos napok átlagos száma egy évben s a csapadék maximuma.
Észlelő állomás
|
Évi átlagos csapadék összeg
|
Napok száma
|
A csapadék maximuma egy 24 óra alatt.
| |
csap.-al
|
hóval
|
70 m/m 1896. jun. 20
| ||
Kőszeg
|
843 m/m
|
115
|
23
|
70 m/m 1889. máj. 11.
|
Tarcsa
|
706 m/m
|
134
|
35
|
58 m/m 1888. jun. 9.
|
Herény
|
700 m/m
|
89
|
15
|
59 m/m 1891. jun. 5.
|
Kis-Czell
|
635 m/m
|
97
|
14
|
65 m/m 1882. jul. 28.
|
Körmend
|
861 m/m
|
113
|
19
|
68 m/m 1880. szept. 11.
|
Szt.-Gotthárd
|
818 m/m
|
(87)
|
(13)
|
(56) m/m 1880. szept. 11.
|
Megjegyezzük, hogy a csapadék évi átlagos összege, valamint a csapadékos napok átagos száma Kőszegen 24 évi (1872–95), Herényben pedig 13 évi (1883–95) megfigyelés útján nyeretett.
A fenti táblázatból, a már említetteken kivül, azt a tanúságot nyerjük, hogy a csapadék gyakorisága is növekszik, amint a hegyvidék felé közeledünk, valamint a havas napok száma is jóval nagyobb, mint a vármegye alacsonyabb fekvésű részein. Az egy 24 óra alatt esett maximális csapadékmennyiség a feldolgozott időközben nem haladja meg sehol a 70 millimétert.
Hogy a csapadékösszegek és a csapadékos napok évi periodusáról is képet nyerjünk, ideigtatjuk Kőszeg 24 évi havi átlagos csapadékösszegeit, valamint a csapadékos napok átlagos számát minden egyes hónapról, amint azok Raum O., illetve dr. H. Anderko A. számításai alapján nyerettek:
jan.
|
febr.
|
márcz.
|
ápr.
|
máj.
|
jun.
|
jul.
|
aug.
|
szept.
|
okt.
|
nov.
|
decz.
|
Év.
|
35
|
32
|
47
|
73
|
88
|
104
|
97
|
91
|
71
|
96
|
59
|
50
|
843 m/m
|
6
|
6
|
8
|
11
|
12
|
13
|
12
|
11
|
10
|
11
|
8
|
8
|
116 nap
|
Láthatjuk, hogy a csapadék évi periódusában a főmaximum juniusra s a főminimum februárra esik, továbbá egy másod-maximum októberben, egy másod-minimum pedig szeptemberben ismerhető fel. A csapadék gyakoriságában ugyanez a periodiczitás mutatkozik, úgy, hogy azt mondhatjuk, hogy Kőszegen átlag juniusban esik a legtöbb eső és e hóban egyúttal leggyakoribb az eső, viszont februárban esik átlag a legkevesebb csapadék és legritkább a csapadék.
Nem lesz érdektelen felemlíteni, hogy az év külömbőző hónapjaiban mekkora volt a legnagyobb csapadékösszeg a 24 év folyamán Kőszegen s hogy mely évben esett az a maximális csapadék-kvantum:
1891
|
1873
|
1876
|
1894
|
1887
|
1886
|
1882
|
1885
|
1884
|
1884
|
1887
|
1874
|
1884
|
jan.
|
febr.
|
márcz.
|
ápr.
|
máj.
|
jun.
|
jul.
|
aug.
|
szept.
|
okt.
|
nov.
|
decz.
|
Év
|
110
|
111
|
99
|
147
|
159
|
213
|
204
|
162
|
149
|
229
|
139
|
180
|
1113 m/m
|
Minden esetre érdekes, hogy a periodiczitás a csapadék-maximumokban is mutatkozik, amiből azonban nem szabad messzebbre menő következtetést vonnunk.
