Tanácsi szervezet.
Tanácsi szervezet.
Kőszeg város visszacsatoltatása után a közigazgatás és törvénykezés nyelvévé a magyart tette, jegyzőkönyveit ez időtől fogva magyar nyelven vezettette és ez okból német nyelvű jegyzőjét is elbocsátotta hivatalából.
Ekkor szerveztetett a belső és külső tanács is. Az előbbi a bíróból, esetleg polgármesterből s a háztulajdonosok közül választott több-kevesebb beltanácsosból állott. A bírói hivatal a rendes.
1701-ben választják az első polgármestert, aztán esetről-esetre, olyankor tudniillik, mikor a választás kir. biztos közbejötte mellett történik: végre 1843-ban a polgármesteri hivatal is rendes hivatallá lett. Néha a polgármesteri és birói hivatal egy személyben volt egyesítve, néha a kettő szétválasztva; ily esetekben a törvénykezési ügyeket a bíró, a közigazgatásiakat pedig a polgármester látta el.
A beltanácsosok száma a tizenhetedik században megállapodik, a mennyiben ettől fogva rendesen 4 titkos és 14 más tanácsos alkotja a beltanácsot. A kültanácsosok száma, kik a lakosság különböző osztályaiból hivattak meg és kiknek élén a szószóló vagy fürmender állott, nagyon különböző; húsz és hatvan között változik.
A fontosabb ügyek, melyek a város szabadalmaira, vagyonára, stb. vonatkoztak, az egész bel- és kültanács hozzájárulásával intéztettek el.
Az igazságszolgáltatási ügyekben, úgy polgári perekben, mint bűnvádi esetekben, a beltanács ítélt; az előbbi esetekben a felebbezés a tárnokszékhez volt benyujtható.
KŐSZEG VÁROS PECSÉTJE. Landherr Gyula rajza.
)
277A pallosjogot a város I. Károly óta gyakorolta.
A tanács hatáskörébe tartozott a város fegyveres védelmének kormányzata, a fegyverviselő nép azonban a városi kapítány, illetőleg a negyedmester közvetlen parancsa alatt állott; az összes közbiztonsági ügyeket szintén a kapitány látta el.
A bíró és egyéb tisztviselők, valamint a követek választása a bel- és kültanácsot illette.
