VASVÁRMEGYE FÖLDTANI VISZONYAI. Írta dr. Inkey Béla, revídeálta Lóczy Lajos

Teljes szövegű keresés

475VASVÁRMEGYE FÖLDTANI VISZONYAI.
Írta dr. Inkey Béla, revídeálta Lóczy Lajos

A NÉMET-UJVÁRI VÁRHEGY. Saját felvételünk. (Fejkép.)

A sitkei völgy (iniciále). Saját felvétel.
SZÜKSÉGES, hogy Vasmegye talaja földtani szerkezetének megérthetése végett a megye határain tulmenve, szélesebb pillantást vessünk azon nagy geológiai tartományra, vagy jobban mondva, arra a két földtani egységre, melyeknek kis részét a leirandó terület képezi. Mert éppen ez teszi oly érdekessé Vasmegye területét, hogy egyik része még az Alpok óriási hegyrendszerének szélére esik, míg a másik része a nagy magyar geogén medencze szélső övének egy töredékét képezi: szóval, átmeneti területtel van dolgunk, melyen két lényegesen különböző földtani alakulás érintkezik és feltünteti legérdekesebb vonásainak némelyikét. Az osztrák Alpok közép-tengelye, egy nyugatról keletre huzódó magas hegyláncz, melynek hófödte bérczeit a kristályos-palák gyűrődött és feltolódott rétegei alkotják. Ebben az úgynevezett Tauern-hegységben a geológusok kétféle pala-képletet különböztetnek meg: a közbenső, illetőleg legalsó rétegek kőzetei, teljesen kristályos-palák, vagyis olyanok, melyeknek egyes alkotó ásványelemei tökéletesen külön váltak és puszta szemmel látható kristályegyedeket képeznek. Ilyenek a gneisz (főkép azon nagyszerü változat, melyet a bécsi geologusok „Central-Gneiss”-nek neveznek), a csillámpala, a kristályos 476mészkő és különféle amphibolos palák. Ezekre a rétegekre, úgy az északi, mint a déli oldalon, félig vagy nem tisztán kristályos palák rakódnak, melyek nyilván fiatalabbak és a metamorfizmus csekélyebb fokát érték el; egyes alkotó ásványaikat a puszta szem csak ritkán és nehezen külömbözteti meg, a kristályok inkább elmosódva, egymásba olvadva, vagyis még nem tisztán különválasztva jelentkeznek: ilyenek az agyag-csillámpala, a chlorit és talkpala, a mész-csillámpala, stb.
Ha mindezen palák vonulatát nyugatról kelet felé követjük, azt látjuk, hogy a palahegység Grácztól nyugatra, Köflach tájékán, két ágra szakad. Az egyik ág észak-keleti irányban Bécs-Ujhelyig huzódik, messzebb a Lajta-hegységben ujra előbukkan és Dévény-Pozsony környékén, a Duna két partján, ujra fellépvén, a Kárpátok kezdetéhez csatlakozik. Ez ágnak egy része az úgynevezett Wechsel-Rosalia hegység, melynek egyes nyúlványai Magyarország területébe, tüzetesen Vas- és Sopronmegye határaiba is behatolnak. A középhegység másik ága dél-kelet felé kanyarodik és Marburgnál az úgynevezett Bacher-hegységgel látszólag végződik, de földalatti folytatását egyes feltárások a horvát- és szlavónországi hegységekben jelölik, sőt, tovább menve, Szerbián és a Bánságon át, a Kárpátok déli végével hozzák kapcsolatba.
A két ág által képezett sarokban, Grácznál, a devon-képlet mészkő- és palarétegei jókora területet foglalnak el, mely orográfiai tekintetben a középhegység lánczolatával olvad össze. Nyugat felé ezen képlet folytatását, már csak Vasmegye területén találjuk, a hol egyes szigetszerü előbukkanásokban jelentkezik.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages