Széchenyi-kút.
Széchenyi-kút.
Az ország határán, a Mura folyó partján fakad a petánczi savanyúvíz 190 m. magasságban. Csak 15 év óta van forgalomban és elterjedt nem csak a közeli megyékben, de a külföldön is. A Dunántúlnak kedvelt savanyúvize; de sokat visznek ki Stíriába Alsó-Ausztriába, Karintiába, Isztriába és Olaszországba.
A vizet kizárólag a 40 méter mély Széchenyi-kút szolgáltatja és évenként mintegy 1.000,000 palaczk kerül töltés alá. A víz hőfoka 9° C. A vizet dr. Weil Hugó Bécsben 1882-ben vegyelemezte. Szerinte egy liter tartalma:
gramm
| |
Kétszer szénsavas natrium
|
4·8812
|
Kétszer szénsavas mész
|
1·0605
|
Kétszer szénsavas magnesium
|
0·4028
|
Kétszer szénsavas lithium
|
0·0349
|
Konyhasó
|
0·7281
|
Kénsavas natrium
|
0·1145
|
Kovasav
|
0·0818
|
Összesen
|
7·3038
|
Szabad szénsav
|
3·2128
|
A petánczi Széchenyi-kút vize az égvényes savanyú vizek közé tartozik, sőt nagyobb mennyiségű chlornatrium (konyhasó) tartalmánál fogva megközelíti az égvényes sós vizeket.
SÓSKÚT. Ebenspanger Emil rajza.
