Nádasdy Tamás.
Nádasdy Tamás.
Nádasdy Tamás. Családja első királyaink idejéből ered. A XIII. században élt Chopon, elsőnek veszi föl e nevet. Ferencz országbiró és horvát bán fia: Tamás, kinek a család országos hírre jutását, fényes fölemelkedését köszöni. Ritka tudományos nevelést kap s a tudományok iránt való szeretet, áldozatkészség, felvilágosodottság, fenkölt gondolkozás nemes jellemének alapvonásai. Gráczban és a bolognai európai hírű egyetemen, majd Rómában bővíti ismereteit, él tudományos hajlamainak. Hazájába érett, kész férfiként visszatérve, gyorsan emelkedik az ország legelső méltóságaiba. Vasvármegye főispánjává, majd főtárnokmesterré s Horvátország bánjává emeli királyának bizalma, 1553-ban pedig a bárói méltóságot nyeri el. Ragyogó lefolyású közpályájára az 1554-iki pozsonyi országgyülés teszi a koronát, őt egyhangúlag az ország nádorává választván. Nemcsak Vasvármegye, szűkebb pátriája, de az ország históriájában is a legfényesebb nevek között ragyog az övé. Egy magyar főnemes a XVI. században, a ki örömmel üdvözli a reformácziót, a lelkiismeret szabadságának, a tudományos haladásnak, a bilincseitől megszabadított szellem örök jogainak hazánkban érvényre jutását, a ki előitélettől, gúnytól, kicsinyléstől, kegyvesztéstől mit se tartva, csupán lelkiismerete szavát követve, buzgólkodik az uj szellemnek minél szélesebb rétegekben való terjesztésén, hódításán, a ki protestáns iskolát állít föl, gyámolít, ifjúkat küld ki német egyetemekre, hogy ezek által majdan hazánkban is gyökeret verjen a tudományos élet, a haladás szelleme, Uj-Szigeten fölállítja az első magyar nyomdát, mely az első magyar grammatikával ajándékozza meg a hazát: ilyen ember volt Nádasdy Tamás. Hazánk, megyénk nagy fiai között egyik legkiválóbb, legnemesebb, legnagyobb. Áldásthozó életét 1562. junius 2-án fejezte be, nevét, érdemeit ragyogó betűkkel irva be a magyar históriába.
