Állattenyésztés.

Teljes szövegű keresés

Állattenyésztés.
Ma már általánosan tudott és elismert körülmény, hogy Vasvármegye állattenyésztése hazánkban a legmagasabb színvonalra emelkedettek közé tartozik. Sőt, ha tekintetbe vesszük a vármegyében levő számos első rangú pepinériát, a parasztság kezén levő anyag kiváló értékét, Vasvármegye a szarvasmarha-tenyésztés terén hazánk összes vidékei között az első helyen áll; a ló-, sertés- és juhtenyésztés terén pedig legalább is elsők közé tartozik.
Míg az ország többi vármegyéiben úgyszólván teljesen az állami ménállománynak a vármegyébe kihelyezett egyedeire támaszkodva folyt a lótenyésztés, tehát, különösen az utóbbi két évtizedben, az állam által megszabott irányban haladt; Vasvármegyében, a népies tenyésztésben egy specziális, hídegvérű ló tájfajta, a muraközi ló képződött ki, a mely a szomszédos ausztriai alpesi hegyvidék anyagából vette eredetét s a muraközi tenyésztők kezén szerencsés vérkeverés és tenyésztési eljárás folytán ma oly hidegvérű lótájfajtává fejlődött, a melynek produktumai keresettek kezdenek 416lenni. A tenyésztés okszerű irányitása és vezetése mellett a muraközi ló szép helyet fog magának kivívni hazai lótenyésztésünkben. Az ujabb időben a vármegyei gazdasági egyesület és a földmívelésügyi miniszterium is gondjaiba vette a muraközi lótenyésztést s az anyag okszerű fejlesztésében támogatja a tenyésztőket.
A vármegye melegvérü lótenyésztése szintén a kellő magaslaton áll. Az állam 17 fedeztető állomást tart fenn a vármegyében 42 ménnel, melyek közül 13 angol fajta, 7 bonius, 1 norfolki és 21 nóri. Magántenyésztőknél 63 mén kapott engedélyt a köztenyésztésre való használatra az 1896. év folyamán. Évenként közel négyezer kanczát visznek a ménállományhoz. A lótenyésztés főiránya a gazdasági lovak előállitása; a verseny- és luxus-lovak terjesztésére berendezett nagyobb tenyészetek nincsenek.
Vasvármegye gazdái a legkétségtelenebb és legnagyobb sikereket a szarvasmarha-tenyésztés terén érték el. Három, négy évtized előtt még a nem épen nagy eredménynyel tenyésztett magyar fajta és a szomszéd külföldi államokból bekerült satnya idegen fajta szarvasmarha töltötte meg úgy a nagyobb birtokosok, mint a parasztság istállóit. A vármegye állatállományának, különös, vagy épen nemes jellege nem volt.

SZÉLL KÁLMÁN HÉRAHÁZAI URADALMÁNAK ISTÁLLÓJA. Saját felvételünk.
A most uralkodó piros-tarka, – a legtöbb rokonságot a bernivel mutató – kiváló marhaállomány kifejlődése egyaránt tulajdonitható a nagybirtokosok által már régebben kezdeményezett nemes nyugati fajta tenyésztésnek, mint a lakosság kiváló érzékének a marhatenyésztés iránt.
Rohonczon körülbelől a 30-as évekre visszamenőleg reámutathatunk egy a mai szines marhához sokban hasonló fajtára. Ugyanis 1838-ban, akkor a Batthyányok tulajdonát képező rohonczi uradalomba piros tarka berni marha importáltatott. Ezen fajta bikáit használták a kis gazdák is saját, részben alacsony barna vagy zsemlyesárga szinű, részben pedig magyar fajtáju teheneik fedezésére. Lassanként mindinkább szélesbült azon öv, melyen belül piros tarka bikákat használtak fedezésre és hova tovább nagyobb területen kezdett terjedni a piros tarka faj.
A nagy- és közép-birtokosokat a tisztavérü piros tarka hegyi fajta tenyészetek fejlesztésében a kormány is támogatta, fölhasználva a birtokosok 417érdeklődését arra, hogy a népies terjesztés czéljaira átveendő tenyészanyagot szolgáltató pepineriákat létesítsen, illetve azokat szaporítsa.
Ma Vasvármegyében oly tiszta vérü simmenthali tenyészetek vannak, a minőket az ország más vidékén alig találhatunk. A Széll Kálmán rátóthéreházi tenyészete a szó szoros értelmében világhírü s produktumai páratlan mérvben keresettek és értékesek. A Radó Kálmán répczelaki, a Reissig Alajos kámoni, a Szájbély Gyula rohonczi, a herényi Gothard Sándor herényi, a sárvári uradalom uj-majori, a Szegedy György acsádi, a Chernel Antal tömördi, a Békássy István zsenyei, a Reissig Ede kis-unyomi, a Zathureczky Géza koltai, a szombathelyi püspökség sorki tenyészetei az országban első helyen állanak. A félvér és ennél magasabb vérü simmenthali tenyészetek száma is igen nagy.
Vasvármegye szarvasmarha-állománya 142,053 darabra rug, a miből 10,185 darab magyar fajta. A német-ujvári, szent-gotthárdi, muraszombati és felső-eöri jurátokban már ugyszólván nincs is magyar marha és a kőszegiben és körmendiben is csak 277, illetve 463 darabot talált az 1895-iki állatszámlálás. A Rábától keletre eső járásokban van a magyar marha-állomány zöme; minthogy azonban a községek már itt is kizárólag berni-simmenthali bikákat tartanak, pár év alatt az egész megye szarvasmarha-tenyésztése egyöntetü leend.
A vármegye állattenyésztésének ilyetén fejlődésében igen sok része volt a Vasvármegyei gazdasági egyesületnek, a mely 18 év alatt 570 drb. tenyészbikát osztott ki, összesen 130,000 forint értékben a községi kis tenyésztők használatára. Az egyesület úgy ezen tevékenységével, mint az időközönként rendezett állatdijazásokkal, a tenyésztési szakértelem terjesztésével, nagyban elősegítette a népies tenyésztés okszerü és egyöntetü fejlődését.
A juh-tenyésztés, mely egykor a vármegye keleti részén, az ugynevezett „Kemenesalján” nagy arányokban folyt, ma hanyatlóban van s a legtöbb birtokos egészen fölhagyott vele.
A sertéstenyésztés ujabban megint lábra kap, s különösen a hússertés, még pedig a fehér yorkshire-fajta, erősen kezd terjedni.
A baromfi-tenyésztés, mint jövedelmi forrás, még alig játszik szerepet, de a gazdasági egyesület által kirendszeresen kiosztott nemes tenyészanyag befolyása alatt ez is erősen fejlődőben van.
A juh-, sertés és baromfi-tenyésztés tekintetében elmondottak nem jelentik korántsem, hogy ezek a tenyésztési ágak abszolute el lennének hanyagolva, mert az általában haladott gazdasági állapotok között ezek is vannak oly jók, mint az ország más vidékén. Hogy kiváló dolgok e téren nincsenek, igen könnyen érthetővé lesz, ha megondoljuk, hogy a kiválóan kedvező körülmények között folyó szarvasmarha-tenyésztés mellett a többi állattenyésztési ágak nagyobb jelentőségre természetszerüleg alig emelkedhetnek.
A méh-tenyésztéssel szintén foglalkozik a nép, de a többi termelési ág mellett ez nem jelentékeny.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem