Termelési ágak.
Termelési ágak.
Vasvármegye mezőgazdasági termelése igen sokoldalú. A nagyobb gazdaságokban nagy számú állatállomány, műtrágya és gazdasági gépek segélyével magas színvonalon álló kultúra folyik. A vármegye intelligens gazdaközönsége előljár a termelési kisérletekben. Ezek a viszonyok teszik érthetővé az alábbi részletes adatokat s azt, hogy az ország összes vármegyéi között itt a legkisebb az ugarterület, a szántóföldnek csak mintegy 2·63 százaléka.
A kalászos termények között a fősúly a buzára és rozsra esik; az előbbivel évenkint átlag 65–67.000, az utóbbival 56–58.000 hold földet művelnek be. Az árpa- és zab-termelésre együtt 50–53,000 hektár esik, mely a két termény között csaknem egyenlően oszlik meg. Valamennyi terményből a legnagyobb átlag-termések Vasvármegye területén vannak. Az 1894-iki középtermésű esztendőben hektáronként 18·9 hl. búza, 18·98 hl. rozs, 22·73 hl. árpa, 29·97 hl. zab termett. Ezt vehetjük átlagos középtermésül, mely jó aratás esetén 15–20%-kal emelkedik, rossz aratás esetén ugyanannyival leszáll, azonban mindenkor egy szinen vagy fölötte marad még a Duna jobb parti többi jó mívelésű vármegyék átlagának is.
A repcze-termelés, mint általában az ország egész területén, az utóbbi években uralkodó alacsony árak, de főleg ezen terménynek elhatalmasodott rovar ellenségei folytán visszament s csak mintegy 200–250 hektárt vesz igénybe.
A kölest és tatárkát csakis a dombvidék parasztbirtokosai termelik, az előbbit körülbelől 1000–1000, az utóbbit 4000–4300 hektáron.
A tengerit mintegy 12–13,000 hektáron termelik.
A burgonya-termelés területre és hozamra nézve is számottevő. Mintegy 13,000 hektárnyi terület van a burgonya-termelésnek szánva s különösen 415a kisbirtokosok gazdaságában egyike a jelentékenyebb termelési ágaknak.
A bab, borsó és lencse inkább csak kertileg, vagy pedig takarmányul műveltetik. Mint gazdasági jövedelemforrás, egyik hüvelyesnek a termelése sem jön számba.
Az intenziv gazdálkodási üzemek, a nagy állatállománynak természetes föltétele és következménye a bő takarmány-termelés. Ezen terményekkel a következő nagyságú területek műveltetnek be, kerekszámokban:
Magbükköny
|
1,400 hektár
|
Takarmányrépa
|
6,000 hektár
|
Luczerna, lóhere
|
15,000 hektár
|
Bükkönykeverék
|
8,000 hektár
|
Réti széna
|
41,000 hektár
|
A hektáronként való átlag-termés, középeredményű években: magbükkönynél 9–10 métermázsa, takarmányrépa 180–200 mm., luczerna, lóhere 35 mm., bükkönykeverék 30–32 mm., réti széna 68–72 mm. Ezek a számok fogalmat adnak Vasvármegye takarmány-termeléséről, a mely különben az egész mezőgazdasági művelés alatt álló terület jelentékeny részét teszi. Meg kell még említenünk, hogy a tarló növények közül meglehetősen el van terjedve a tarlórépa és csibehúr termelése.
RADÓ KÁLMÁN RÉPCZELAKI URADALMÁNAK GAZDASÁGI UDVARA. Saját felvételünk.
A jelentékenyebb kereskedelmi növények közül egyedül a dohány nem szerepel egyáltalán Vasvármegye gazdaságaiban. A kendertermelés is csak mintegy 350–380, a len körülbelől 8–900 hektár vesz igénybe. A czukorrépatermelés azonban, a mely már közel 2700 hektáron űzetik, nagyobb mérvű s 240 métermázsát meghaladó közepes átlag-terméseinél jelentékeny gazdasági jövedelem-forrást képez. A stájer határszélen komló-termeléssel is foglalkoznak, ujabban a nemes fűztermelés is tért hódít.
