Népköltészet.
Népköltészet.
Népköltészetének termékei alig ismeretesek. Feltűnő világi dalaik csekély száma; a meglevők közül is sok stájeri rokonaiktól került hozzájuk.
Dalaiknak főtárgya a szerelem s ezzel egyenlő rangban a vallás. Mig 392nyugati rokonaik lakhelyük természeti szépségeit is bevonják dalaik tárgyai körébe, addig a magyarországiaknál még hátterül is ritkán szerepel a természet s inkább csak az nyer benne helyet, a mi az egyszerű vidékre is költészetet varázsol, például a madár, a vend dalok kedves állata, a kukoricza (kakuk), a žunica (sárga rigó), a golubica (galamb). Egy két szép balladájuk, románczuk is van.
Nagy mennyiségben találhatók búcsuztató énekek, melyek többnyire sok versszakból állók és kevés külömbséggel egy kaptafára készültek. Valamint ezekben a búcsuztatókban, úgy általában a vend népköltés minden termékében kedvesen csendül meg a vallásos hang. Világi dalaik kevés volta, de meg jámbor ájtatoskodásra való hajlandóságuk az oka, hogy egyházi énekeiket nagyon szeretik énekelni. Éneklik a mezőn, kender- és lentöréseknél, a falú végére épített kenderszárító kemenczék körül, korán reggel és későn este. A vasvármegyei luteránus vend (goričanec), kit földjének szegénysége kényszeríti, hogy nyáron Somogyba, Zalába vagy Szlavóniába szerződjék aratónak, pihenő vasárnapokon a zsoltárok hangján buzdul föl. Vendjeink, mint buzgó búcsujárók, a szomszéd Stájerország szlovén lakóitól sok éneket hoznak, melyeket csakhamar átalakítanak.
A magyarországi nemzetiségek közül kevés ismeri úgy a magyar népdalokat, mint a vend. Az arató goričanec a magyar vidékekről, a zalai vend, kinek szőlője mesgyés a magyaréval, szomszédjától hamar eltanulja a magyar nótát versével együtt, vagy maga költ a dallamhoz szöveget.
A zenén kivül a táncz az, a miért rendkivül lelkesül a vend. Ha jól akar mulatni, tánczol, még pedig ügyesen. Legkedvesebb tánczuk a stájer dreher (keringő), de szeretik a csárdást is. Táncz közben pereg a legények ajkán a tánczszó s a vend dalok nótafarka; drajlilirajlamdrajlamlója! Ha táncz közben párjától el akar válni a tánczos, előbb más tánczost keres neki; egyszerűen letenni annyi volna, mint a leányt megszégyeníteni.
A vend rendkívül szorgalmas s a foglalkozások egész seregét űzi, de erős munkája mellett kevéssel beéri. Élelme a lehető legegyszerűbb s egy csöppet sem változatos. Kukoriczalisztből főzött úgynevezett gánicza; prosza, burgonya, köles és hajdinakása, káposzta, tej a főeledelök. A szegény hegyvidéken, de még a vagyonosabb síkon is a kukoricza tusáját (kocenya) összetörik s belekeverik a kenyérbe. Sajátságos tésztaféle ételük a gibanica és a krapca.
Iskolára szívesen költ, gyermekeit örömest és rendesen járatja iskolába. Tanítóját tiszteli, becsüli. Ha tovább tanúl a vend fiú, legtöbbször a papi vagy tanítói pályára lép. Általában véve derék, szorgalmas, jó magyar hazafi az a hetvenezer vend, mely Vasmegyében, mint a régi Pannonia szlovén lakosságának maradéka, él.
POGÁNY-MAGYAR ÖV A IX–X. SZÁZADBÓL. Zárókép. A nemzeti múzeumban.
