VASVÁRMEGYE NÖVÉNYGEOGRÁFIAI VISZONYAI. dr. Borbás Vincze ismerteti
497VASVÁRMEGYE NÖVÉNYGEOGRÁFIAI VISZONYAI.
dr. Borbás Vincze ismerteti
dr. Borbás Vincze ismerteti
RÉSZLET A CSÁKÁNYI PARKBÓL. Saját felvételünk (fejkép).
VASVÁRMEGYE, hazánknak egyik nagyobb megyeterülete, nem olyan terjedelmes és tagozódott ugyan, hogy növényzeti ismeretéből az általános növénygeográfia részére sok és nevezetes igazságokat elvonhatnánk; de részleteit tekintve, mint három flóra-vidéknek összeszögellő tere, továbbá termőhelyeinek és növényformáczióinak változatossága, végre talajának és sziklafajainak, kivált palás és szerpentines hegyeinek sajátszerű növényzete annyira kiemeli, hogy nem csak hazánk növénygeográfiájának és flórájának érdemes kiegészítője, hanem kiváló növényfajai ismertetése és növénygeográfiai különösségei útján a növénytan tudományában is számottevőleg szerepel, botanikai tanulmányra pedig igen sok növényt szolgáltatott.
Növényzetét tekintve Vasvármegye, a comitatus Castriferrei, jó régen ismert vármegye. Flórájának egy részét és gombáit már a XVI. században a kornak botanikus vezércsillaga, Clusius* ismertette, tehát már ezen az úton is híres forrásmunkákhoz szolgáltatott tetemes anyagot. Itt keletkezett Beythe István segítségével a Stirpium nomenclator Pannonicus (1583); itt irta Beythe András Fives Könyvét (1595.) De Vasvármegye növényzetének ismertetésével később se maradt hátra, azánknak kiváló botanikusai (Kitaibel, Sadler, Woloszczak, Szenczy Imre, stb.) kutatták és ismertették, végre kimerítő, összefoglaló munka tárja elénk e megye növényzetének ismeretét. Waisbecker Antal és Piers Vilmos most is buzgólkodnak a flóra tovább kutatásán.
Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam… observatorum historia. Antwerpiae 1583.
498Terünk nem engedi, hogy Vasmegye növénytani irodalmát is bővebben fejtegessük és a specziálisabban érdeklődőket az összefoglaló munkákra utaljuk.* De hangoztatjuk azt, hogy hazánk növénytani ismerete a megyék, városok és egyes természetes vidék növényzetének ismertetéséből épül fel. Az ilyen helyeken specziális növénygeográfiai esetek, specziális florisztikai vagy szisztematikai sajátságok nyilatkoznak meg, melyek más megyék vidékével meghányva-vetve, tüntetik ki az országnak igazi természeti sajátságait. A megyék, városok vagy vidékek flórájának külön ismertetése, továbbá azért is kivánatos, mert czéljára a specziális sajátságokat jobban kikutathatjuk, bővebben is ismertethetjük, mint a mennyi épen az egész országot ismertető mű keretébe beleférne. Mint az irodalmi nyelv, meg a grammatika szabályain kivül is vannak majd minden magyar vidéknek nyelvsajátságai, melyeket külön gyüjtenünk szükséges, épp ilyen specziális ismeretet nyujt a hazai tudománynak, különösen a földrajznak, meg a botanikának, a vidék florisztikai sajátságainak kimerítő kipuhatolása.
Irodalom:
Borbás Vincze Vasvármegye növényföldrajza és flórája (Szombathely, 1887., kiadta a Vasmegyei gazdasági egyesület. 100 aranynyal jutalmazott munka. 1–395 l.
Azóta megjelent a megyéről:
Waisbecker, Uj növénynem hazánkban, Pótfüzetek a Term. Tud. Közlönyhöz, 1880. 142–43. l. – Kőszeg és vidékének edényes növényei. Kőszeg, 1891. 1–70. l. – Néhány érdekesebb ibolya, Term. Tud. Közlöny, 1893. 495. l. – Zur Flora des Eisenburger Comitates, Oesterr. Bot. Zeitschrift, 1891. évf. 278–79., 298–300 l., 1893. évf. 281–82. 317–19., 354–57., 1895. évf. 109–11., 143–45. l., 1897. évf. 4–9. l. – Ueber die Büschelhaare der Potentillen u. o. 1892. 263–5. l.
Márton József, Ujabb adatok Vasvármegye flórájához, Természetrajzi Füzetek XVI., 1893. 34–39. l.
Piers V., Nachtrag zu Dr. Vincenz v. Borbás: Geographia atque enumeratio plantarum Comitatus Castriferrei, Osterr. Botan. Zeitschrift, 1890. 243–46. l.
Borbás V., Magyarország növényföldrajza, Pallas Nagy Lexikon, XII. köt. 78–82. l. – Az északi Erigeron Droebachensis Kőszegen. Term. Tud. Közl., 1896. évf. 159. l.
Vasvármegye flóráját itt az utolsó fűszálig nem tárgyalhatjuk, hanem növényzeti viszonyait a vezérnövények nyomán lehetőleg olyan módon ismertetjük, hogy az érdeklődő megérthesse és a továbbkutatásnak alapul szolgálhasson. A jellemző növények legnagyobb részét a maguk helyén megemlítjük, csak a nem jellemzők vagy közönségesek maradnak említés nélkül.
Ismertetjük tehát Vasvármegyét: előbb 1. mint a természetes flóravidék tagját, 2. termőhelyei alapján, 3. sziklanemei alapján, végre 4. a viritás különösségeire vetünk pillantást.
VASVÁRMEGYE, MINT A TERMÉSZETES FLÓRAVIDÉK TAGJA.
A VÁRMEGYE FLÓRÁJÁNAK ÖSSZETEVŐ RÉSZEI.
A NORIKUMI V. HAVASALJI FLÓRAVIDÉK (NYUGATI TIPUSOK, SPECIES NORICAE.)
KELETI VAGY PUSZTAI VEGETÁCZIÓ (CIVES ORIENTALES).
ILLÍR FLÓRATAG VAGY DÉLI ÉS MEDITERRÁN ELEMEK.
ÉSZAKI POLGÁROK (PLANTAE BOREALES).
MEGHONOSODOTT ELEMEK (PLANTAE ADVENTICIAE).
TERMŐ HELYEK (LOCA NATALIA).
A GESZTENYÉS (CASTANETUM.)*
A FENYVES (PINETUM).
A LOMBOS ERDŐ (SILVAE FRONDOSAE).
ERIKÁS MEZŐK (ERICETUM), VACCINIUMOS ÉS PIROLÁS ERDŐTALAJ.
RÉT ÉS LEGELŐ (PRATUM ET PASCUUM).
VETÉS, TARLÓ ÉS GAZOS HELY (SEGES ANTE ET POST MESSIM, FLORA RUDERALIS).
TERMELT NÖVÉNYEK (PLANTAE CULTAE).
A MOCSARAK VEGETÁCZIÓJA (VEGETATIO LOCORUM PALUSTRIUM).
A VIZ ÉS FOLYÓK MELLÉKE (RIPAE).
A VIRÍTÁS.