Községi bíráskodás.
Községi bíráskodás.
Az 1792-iki rendtartás a községi bíráskodásra nézve következőleg intézkedik:
Gyakorta történnek a szomszédok közt erőszakoskodások; tudniillik valamelyiknek rétjéből némely részecske elkaszáltatik, vagy szántóföldjéből valamely darabocska elszántatik, avagy éppen a birtokosokat egymástól megkülönböztető határok és jelek rontatnak el és tétetnek semmivé: mely esetben a dolognak megtekintésére az öreg Eskütt némelyeket kiküldvén, ha a panasz a vizsgálók által valónak találtatik, a határjeleknek visszatételén és az okozott kárnak megéritésén felül az ilyetén kárt tevő 4 forintokban, azon felül a vizsgálók napi bérének megfizetésében az előljárók által megbüntettessék és exequáltassék. A nemesek között is szoktak gyakran pörlekedések és szidalmazások történni, melyekért talán a megsértett fél szegénysége miatt boszút nem állhat; a végett, ha akár Nemes, akár Nemtelen a másikat megverni vagy becstelen szókkal és szidalmakkal illetni bátorkodik, a sértett fél ügyét az öreg Eskütt eleibe terjesztvén, az azonnal gyűlést hirdessen és a dolgot Eskütt Embereivel megvizsgálja és kitanulja, végre környül-állásokhoz képest elintézze, s a vétkest, ha Nemes 12 forintokra (melyeknek egyik része a sértődött félé, fele pedig a község Cassájáé), ha pedig Nemtelen, a vétkes cselekedetnek mivoltához képest, pálcaütésekre (melyek mindazonáltal 12 számot felül ne haladjanak) és egyetemben a netán okozott költségek és a panaszkodó fél testi sanyarúsága megtérítésére itélje.
