Megyei törvényszékek.
Megyei törvényszékek.
A megyei törvényszékek negyedévenként tartották gyűléseiket. Polgári törvényszékeken a tárgyalások 1736. előtt rendszerint négy napig tartottak, ez időtől fogva pedig egy egész hétig. Ezt a szabályt a rendek 1752. október 6-án odamódosították, hogy jövőben a törvényszékek a perek számához képest több napokig is együttartassanak. A törvényszékek tagjai voltak az alispánok, jegyzők, fő- és alszolgabírák, ügyész, esküdtek, táblabírák, a városok hites képviselői és több, a törvényben jártas felesküdött nemes.
Az itéletek rendszerint nagyon súlyosak voltak. Igy például Kőszegen 1713-ban egy Rozina nevü asszonyt ezen káromlásért: „Ich sch… auf unsere Liebe Frau und auf die Catholische Kirche; ich will Lutherisch werden”, fejvesztésre itélték és az itéletet rajta végre is hajtották.
Boszorkányperekben, melyek a törvényszékeknek nem egyszer adtak munkát (a megyei törvényszék előtt 1716–1745. között, tehát 30 év alatt, nem kevesebb, mint 33 boszorkányper tárgyaltatott), az elitéltet vagy elevenen égették meg, vagy pedig előbb fejét vették, ha nő volt, illetőleg felakasztották, ha férfi volt, és csak azután égették meg. Diernthal Katalint Kőszegen 1743-ban kegyelemből csak azért fejezték le előbb, mintsem megégették volna, mivel bűnbánólag bevallotta, hogy kézfogás mellett az ördöggel szövetséget kötött és istenének imádta. A boszorkányperből vajmi nehéz volt valakinek ép bőrrel megmenekülni, mert megtörtént, hogy még az esetben is, ha a vádat bizonyítani nem lehetett, a vádlottat a költségekben elmarasztalták, azon felül pedig 100 vagy 50 pálcza – vagy korbácsütésre 259itélték, hogy „szárazon még se maradjon”. Találkozunk azonban feltételes itélettel is (mint például 1716-ban Horváth Kata és Horváth Magdolna boszkorkányperében), melynek értelmében az elitélt ártatlanságát bizonyos számú (ez esetben negyven) esküt tett tanukkal utólag igazolhatta.
A halálos itélet végrehajtásához szükséges hóhérral a megye maga nem mindig rendelkezett. A 18-ik század második felében Cierler Ignácz kőszegi hóhért használta.
RÓBERT KÁROLY PECSÉTJE. A nemzeti muzeumból.
A peres eljárás alapjáúl egy 1657-ben kidolgozott és 17 szakaszból álló rendtartás szolgált. A nevezetes rendtartás mely kivételkép magyar nyelven iktattatott jegyzőkönyvbe, egész terjedelmében így hangzik:
1. Segítségül híván Istent, kezdessenek a Törvények szolgáltatni.
2. Melyek, hogy alkalmatosb rendben vetessenek, szükséges, hogy kik az Törvényszékhez hittel kötelesek, azok a meghirdetendő szék napjának estin az praefigált székeshelyre begyűljenek, az széknek első napján okvetlen korán jelen legyenek és tiszteknek megfeleljenek, hogy valamelyeknek jelen nem léteért a Törvényszék ne késleltessék és a begyűlt Bírák a Causansokkal együtt az heában való üdőmulatásért ne panaszkodhassanak.
3. Az Törvénynek szollétájában Notarius uram által Series tartatik és kiki arra vigyázzon, azon kívűl haszontalan leszen, ha ki maga akarná causáját erőszakolni és az széket azzal akadályozni, minek előtte azért a Series megváratnék, ha ki Causáját felvétetni akarja, Notarius uramat keresse meg és úgy nem marad el a maga sorjából.
NAGY LAJOS PECSÉTJE. A nemzeti muzeumból.
4. Az Törvények szollétási az széknek első napján mindenkor kezdetnek hét órakor a következő napokon hat órakor, és ítéljenek dél után két óráig.
Hogy penigh az Törvényszék alkalmatosban szolgáltathassanak, jelessek is mennyenek végben, a Bírák a Pártok feleletít hallhassák és percipiálják, a Causansok is egymást inkább megérthessék, szükséges, hogy a Törvényházban kiki csendessen legyen, más akármi magán és külső dolgokról való beszélgetésnek békit hagyván, figyelmezzenek a Pártok feleletire, hogy kimenvén az Pártok, ha ki az proponált dologról megkérdetik, a dologhoz képest szólhasson és ne legyen szükség ismét a feleleteket repetálni, olvasni és az üdőt azzal tölteni.
6. Az a csöndesség úgy lehet job móddal, hogy a ki a Törvényszékhez nem köteles, ottben az Bírákat ne akadályozza más haszontalan beszéddel, hanem kimenjen és várja ott Causájának sorát.
2607. Ha ki Törvényben ül, addig, még annak a Causának vége nem leszen, ki ne járjon, hogy magára gyanut ne hozzon.
8. Fegyverrel senki a székházhoz ne merészeljen menni.
9. Ha mikor a Pártok felelnek, és kimennek, viszont a Határozatnak elvételére beszólitatnak, senki más be ne szorúljon, hanem a Principalisok Procatorokkal menjenek be, miért így is sok üdő vetetik el az ki és beszorúlással, kiben semmi haszna annak, akinek causája nem tárgyaltatik, ha nem ha csak azt tartja nyereségnek, hogy az üdő múlik és úgy talán reá nem kerülne a sor, azért alkalmatlanság és akadályok elkerülése végett az után meg nem engedtetik. Ha ki azért a vicegerrusok (alügyészek) által megintetik, nehéz néven nem veheti, mivel ezek tisztükben fognak eljárni.
10. Micsoda illendő tisztelettel és böcsülettel köllessék kinek-kinek a Bírákhoz viselni és egymás ellen, s a Causansoknak, elég végezése országunknak felőle. Ha ki vét, annak poenája feltaláltatik azon Constitutiójokban, és feő Ispány eő Nagysága követinek méltó helyét s böcsületét megadják.
11. Senki Suplicatióját, panaszát, hogy ha nem az első vött Causahoz való, ne erőszakolja, miért ennek után meg nem engedtetik, hogy e Törvényszék hasonló dolgokkal akadályoztassék. Ha kinek valami hasonló ügye vagyon, tartsa az Vármegyének gyűlésére, akkor olvastatnak meg és kinek-kinek amint az igazság hozza magával, válaszra leszen.
12. Ha ki protestatiókat, tilalmazásokat, ellen mondásokat, intéseket vagy valami hasonló dolgait proponálja avagy propénáltatja, azokat írásban vegye és propositiója adja be Notarius uramnak, hogy eő Kegyelme az Protocolomban bevezesse szállásán és a szék ne késleltessék.
13. Ha kinek Causajok felvétetik és beszólléttatnak a határozatnak elvételére, garas Pénzekkel készen legyenek az Eskütteknek, mert addig az ítélet meg nem olvastatik, ne költessék annak Verésésejért töb üdőt veszteni, az böcsületes esküttek is heában nem ülhetnek, s ez a kicsin fáradsághok jutalma.
14. Ha ki levelet készíttet is, azon szorgalmatoskodjék, hog Notarius urammal szállásán subscribáltassa, és úgy adja be pöcsétleny, ne akadályoztassék ottben Notarius uram, s mind az egész szék Bírái annyi ideigh haszontalanúl ne üljenek.
15. Procurator (ügyvéd) uraim vigyázzanak és a körül állók is, hogy valamelyik szándékosan vagy heltelenségébűl ellenfele Causáját és noccessusát ki ne vegye, se pedig akárki levelét, ha reá nem bízatott, és nem az ő Principalissát illeti, hogy hasonló dolgokkal senkinek sérelme ne történjék, kiből az Bírák gondviseletlensége sarkaltattatnék.
16. Idézésre, megintésre stb. az Bírákat az Törvényszékbűl ki ne köldgyék, ha kinek valami hasonló dolga vagyon, az széknek egybegyűlése előtt avagy oszlása után reperáltassa.
17. Ezeket és hasonló dolgokat szem előtt tartván, a Bírák tiszteknek eleget tehetnek, a Causansok is elő vött dolgokban panasz nélkűl eljárhatnak. Kire segéllyen Isten mindnyájunkat. Amen!
