Bethlen-fölkelés.
Bethlen-fölkelés.
Bethlen Gábor, a cseh fölkelés hírére, részint Erdély függetlenségének, részint a protestánsok vallásgyakorlatának védelmére kardot rántott. A szeptember hóban megindított hadjárat alatt egész Felső-Magyarország hatalmába került és október 10-én már Nagy-Szombatnál táborozott. A fölkelés lángja átcsapott a Dunántúlra is, a hol a nagyszámu protestáns nemesség 202csatlakozott első sorban zászlóihoz. A király hűségében egyedül Nádasdy Tamás, Zrinyi György, Eszterházy Miklós és Kőszeg városa maradtak meg. Mindazonáltal a kitört mozgalom csak deczember hóban vetett nagyobb hullámokat.
E hó 14-én a soproni őrségből ezer huszár váratlanul Kőszeg alatt termett, a megrettent várostól a vár feladását és 800 tallér hadisarczot követelve. Midőn a város az előbbit megtagadta és csak 410 tallért ajánlott fel, a huszárok parancsnoka, Bogradj János, a külvárost felgyújtotta, minek következtében 500 ház égett le. Ettől megrettenve, Kőszeg városa kaput nyitott.
GRÓF ESZTERHÁZY MIKLÓS. A bécsi udvari muzeumból.
Alig távoztak el ezek, 1620. januárban Eőry Zsigmond és Nitzky Ferencz 1500 lovas és gyalogosból álló haddal három hétig garázdálkodtak a városban, míg nemsokára Hajmásy Kristóf császári kapitány ezer főnyi őrséggel szállotta meg Kőszeget.
Bethlen Gábor 1620. augusztus 20-án királylyá választatván, míg seregének egy részével Alsó-Ausztriába tört, addig Haller György és Fekete Péter vezérlete alatt, mintegy 3000 főnyi sereg átjött a Dunán, Pápa bevétele után szeptember 2-ik felében Vasvármegye területére lépett és Egervárát hódította meg.
Ezalatt Sennyey Gáspár Sopronból 670 hajduval szeptember 18-án Kőszeg alá érkezett és mivel a várat Hajmásy felszólítására nem adta föl, a külvárosba tört be, de azt elpusztítván, csakhamar visszavonult.
Bethlen Gábor, miután október 4-én Hainburg várát sikertelenül ostromolta, három ezer lovassal és Huszár István vezérlete alatt álló gyalogcsapataival Sopronon át Lakompakra ment, Eszterházyt azonban nem tudta elfogni a várában, mert Dampičrre felmentő hadával segélyére sietett. Erre Bethlen Gábor Kőszeg alá vonult, ahol a bécsi-franczia követ megbizottjával találkozott, hogy a kötendő béketárgyalásokra meghívja. Bethlen azonban ennek daczára Kőszeget megadásra szólította fel, Hajmásy vonakodására a külvárost felgyujtotta, majd egy portyázó csapat hátrahagyásával Szombathelyre, innen meg Rohonczra távozott.
Ezalatt Thurzó Manó Kőszegről Német-Ujvárra ment, hogy Batthyányt a csatlakozásra felhívja. Batthyány Ferencz azonnal Rohonczra sietett a fejedelem üdvözlésére; példáját csakhamar követte az egész vármegye és egymásután mutatták be hódolatukat a vármegye urai Bethlen Gábornak, aki ezután megerősödött seregével a béketárgyalások megkezdése czéljából Pozsonyba sietett, Batthyány Ferencz pedig, aki a rohonczi találkozás óta Bethlennek leglelkesebb híve lett, november 11-én Kőszeg városát zárta körül és sikerült is neki a várost Széchy Tamás özvegyének beleegyezésével és Hörmann Mihály segítségével kézrekeríteni. November 16. és 17. közti éjjelen Hörmann a felkelők seregét a várkerten át bebocsátotta, mire másnap Batthyány a városba tör, több polgárt elfogat, ezeket Német-Ujvárra szállíttatja, a város templomába menekülő Hajmásy Kristófot 203lánczra verve, Bethlenhez küldi Pozsonyba, katonáinak pedig szabad zsákmányolást enged.
Batthyány azonban nem sokáig volt a város birtokában, mert Preiner tábornok azt tőle még ez évben visszafoglalta, de 1621. elején Kőszeg ismét Batthyány kezébe került.
A Bethlen által felajánlott fegyverszünet következtében a harcz egy ideig szünetelt, de mert Forgách Bécsben a felajánlott fegyverszünetet azzal utasította vissza, hogy ez csak alkalmul szolgál az újabb hadi készülődésekre, a király hívei támadólag léptek fel. Colalto Eszterházy Miklóssal egyesülve, ápril 9-ike után Rohonczot, majd Körmendet térítette II. Ferdinánd hűségére, innen pedig Kőszeg ellen indult.
Batthyány a közelgő sereg hírére szalonaki várába menekült és Kőszeget Hörmann Mihály várnagyra bizta, aki, miután az ellenséges érzelmű polgársággal szemben sikerrel úgy sem működhetett, a vár légberöpítését kisérlette meg. Ez a terve meghiusulván, Kőszeg városa kaput nyitott, Hörmann pedig életével lakolt. Colalto seregének egy részét Rohonczra küldte, innen egy kisebb csapat a szalonaki várat támadta meg sikertelenül.
SÁRVÁR VÁRA. Saját felvételünk.
Batthyány, mivel Szalonakon nem érezte magát biztonságban, mialatt Colalto seregei Rohonczon táboroztak, gyorsan összeszedte a várbeli vitézeket és ezekkel németujvári sziklavárába vonult s onnan ki-ki csapva, tömérdek kárt okozott a császáriaknak; portyázó lovasai egész Kőszegig és Rohonczig száguldoztak. A kanizsai bégtől búsás zsákmány fejében nyert segédhadakkal julius hó elején a Colalto segélyére jött horvátokat meglepi, vezérüket, Malagrudisch ezredest elfogja és ezt a többi elfogottakkal együtt németujvári várába szállítja, a vezér nélkül maradt sereget pedig Stiriába űzi.
Colalto a törökök közeledtének hírére Kőszegre vonult, serege pedig a környéken levő falvakban tanyázott. Batthyány erről értesülve, reájok tör, a fiatal Zrinyi György az ágyból felkelve, csak nagynehezen tudott megmenekülni, míg a császári sereg és Batthyány fölkelői között véres utczai harcz keletkezett, s az utóbbiak hajnal felé gazdag zsákmánynyal visszavonultak.
204E kudarcz után Colalto teljesen elvesztette Vasmegyét Kőszeg kivételével. Batthyány pedig, az alkalommal élve, előbb Rohonczot, azután Körmendet foglalta vissza, a császári őrséget onnan kiverte, majd Kőszeg ellen vonult és a várat egy darabig sikertelenül ostromolta, midőn a Sopronon átjövő fölkelő lovascsapat szeptember havában Kőszegnél Batthyány csapataival egyesült. De a váratlanul előtermő Eszterházy-lovasságtól érzékeny vereséget szenvedett. Batthyány tatár segédhadai egész Bécsig kalandoztak maga pedig hadi tettei szintereül Szlavoniát választotta.
