Az 1831. évi kolera és a pórlázadás.
Az 1831. évi kolera és a pórlázadás.
A kolera tényleges behurczoltatását iszonyú híre jóval megelőzte. A vármegye rendeinek már az 1831 január 24-én tartott közgyűlésen alkalmuk volt a kérdéssel foglalkozni. A helytartó-tanács értesítette a vármegyét, hogy a kolera a gácsországi tarnopoli kerületben terjed. Sáros vármegye tudatta, hogy az ország határán őröket állított fel; az elnöklő másod-alispán pedig jelentette, hogy királyi biztosul gróf Mailáth Antalt, a vármegye főispánját nevezték ki. Erre két küldöttség alakíttatott; az egyiket Szacsúrban, a másod-alispán 461elnöklete alatt, hét táblabíró, aljegyző, alügyész, két szolgabíró és egy orvos; a másikat a középpontban, Szögyényi Ferencz táblabíró elnöklete alatt 9 táblabíró (ezek között Kossuth Lajos), a főjegyző, alügyész, két szolgabíró és esküdt, továbbá az alvidéki főorvos alkotta. Határozathozatalra négy táblabíró jelenléte elegendő. Négy felvidéki főszolgabírót utasítottak, hogy Oroszruszkán, illetőleg Alsójablonkán, Vidrányban és Sztropkón állandóan jelen legyenek s az intézkedéseket pontosan hajtsák végre. További intézkedésig a Gácsországból ide vezető utakat zárják el, csupán a vidrányi és sztropkói kivételével, de ezeken is az utasok csak oly bizonyítványnyal bocsáthatók be, hogy egészséges helyről és egészséges helyen át jönnek. Az árúikat hátukon hozó zsidók útlevéllel sem bocsáthatók be. Ungvárig, Eperjesig és Szacsúrig, kijelölt helyeken, két-két lovas állítandó fel, hogy ha az egyiket levéllel el is küldik, a másik rendelkezésre álljon. Azon felül Újhelyben, Velejtén, Vécsén és Szacsúrban egy-egy lovas huszár is legyen. Ung vármegye megkerestetik, hogy Kaposon és Szobránczon, Sáros vármegye pedig, hogy Bisztrán és Komásnyikon hasonló intézkedést tegyen, valamint a gácsországi szomszédos kerületek is. A kisgyűlés ez intézkedéseit a következő közgyűlés is jóváhagyván, az említetteken kívül még Őrmezőn, Homonnán, Koskóczon, Szinnán és Oroszruszkán is rendelt két-két lovast állítani. A királyi biztos felkéretetett, hogy az elzárandó útakhoz és a levelezéshez katonaságot is adjon segítségül. Vesztegházakat a másod-alispán, a királyi biztos utasítása szerint, a főszolgabírákkal építtessen. A felvidékre főorvos és seborvosok azonnal a véghelyekre utazzanak. A királyi biztos kéretik, hogy legalább két orvos kiküldetését eszközölje ki a királyi kincstár terhére. A járványra vonatkozó intézkedések a templomokban kihirdetendők. Az állandó küldöttségek szolgabíró jelenléte nélkül is határozhatnak.
Az 1831. év különben háromszoros csapást mért a vármegyére: az előző évi szűk termést, kolerát és parasztlázadást.
Hogy a szűk termés okozta szegénység sem volt csekély, ennek tanúsága a helytartó-tanács február 21-én érkezett rendelete, a mely megengedte, hogy a katonaság élelmére adatni szokott gabonát részben árpával pótolják, a melynek hegyét azonban előbb le kellett tisztíttatni; márczius 3-án pedig a bodrogközi járás főszolgabírája jelentette, hogy a zétényi kerületet és különösen Karád községet az éhség fenyegeti s ez utóbbi baján rögtön kell segíteni, mert később, az árvíz bekövetkeztével, megközelíthetetlen lesz. A minden tavaszszal beállott árvíz a két Czigándot és Karádot úgy körülvette, hogy csak csónakkal voltak megközelíthetők. Április 11-én a szerencsi kerület szolgabírája jelentette, hogy immár beállott a szükség, minek következtében a földesurak felhívattak a szűkölkődök segítésére. Ugyane hó 27-ére tudatta a helytartó-tanács, hogy a vármegye feliratára egy század katonaságot Abaúj vármegyébe helyeztek át.
