IRODALOM, TUDOMÁNY. Irta dr. Horváth Cziril
248IRODALOM, TUDOMÁNY.
Irta dr. Horváth Cziril
Irta dr. Horváth Cziril
Nemzetek helyét a művelődésben kettőből lehet megállapítani: a mit saját határaik között, a milliók csöndes, zajtalan szorgoskodásával végeztek és a mit világraszóló lánglelkekben produkálnak. Vajjon mily szempontból jelölhetjük ki egy vármegye helyét a nemzet szellemi haladásában, ha nem abból: mit termelt a saját területének korlátai között és mit adott valódi nagyokban a haladás közös, országos munkájára?
Vannak vidékek, hol e két dolognak egyike vagy másika többé-kevésbbé hiányzik s különösen a szellemi életnek ama szerényebb, helyi ága alig számbavehető. Az ily vidékek szerepe a haladás történetében jóformán a semmivel egyenlő. Lehetnek kiváló szülötteik, de ezeknek a tehetségeknek másutt kellett megizmosodniok és szülőföldjükhöz alig köti őket egyéb annál a véletlennél, hogy ott s nem másutt születtek, s jól meggondolván a dolgot, nagyságuk fénye mellett csak annál jobban látszik szülőföldjüknek hátramaradott állapota; míg, ellenkezőleg, a helyi pezsgő élet, noha szerényebb keretekben mozog, soha sem marad eredmények és hatások hijával. Nagy haladáshoz nagy erők kellenek; de a haladáshoz általában a középszerűségek hangyamunkája szükséges és pezsgő helyi életműködések nélkül nincsen valódi országos haladás.
Zemplénnek voltak országos, sőt európai nevezetességű fiai; de régtől fogva volt és van többé-kevésbbé jelentékeny helyi munkássága is. A XIX. század, de különösen az alkotmányos éra beköszöntése óta Újhelyben érezhető az a törekvés, hogy politikai középpont mellett szellemi középpont is legyen, míg a multban sokáig Sárospatak volt nemcsak a vámegye, hanem az egész felső vidék szellemi czentruma.
