A sárospataki áll. tanítóképző.
225A sárospataki áll. tanítóképző.
A sárospataki állami tanítóképző intézet 1857-ben az ottani ev. ref. főiskola kebelében felekezeti alapon keletkezett s néhai Árvay József nagynevű pedagogus igazgatása alatt nyílt meg. Legelső hallgatói voltak a már pályavégzett, de még a főiskolában tartózkodó ev. ref. theologusok, szám szerint tízen. Ezek közül kerültek ki az intézet legelső segédtanárai, név szerint Nemes Ferencz, Gubás Ferencz és Kőrösy György. A szükséges tanerők meglévén, az első év befejeztével kimondták, hogy a következő tanévben már három évi tanfolyammal nyitják meg az intézetet. Az ev. ref. egyházkerület 1859-iki gyűlésén Árvay József intézeti igazgató azt az előterjesztést tette, hogy a képezdei tanfolyam hallgatására ne csak a III. és IV-edéves theologusok, hanem a filozofusok is köteleztessenek, indokolván ez előterjesztését azzal, hogy különben sok olyan theologus fog kimenni a protestánsoknál akkor még szokásban levő három éves rektóriára, a ki még képezdei tanfolyamot nem hallgatott.
A közgyűlés erre kimondotta, hogy a theologiai akadémia ifjúsága a képezdében hetenként 4 órán át a módszertant és neveléstudományt is köteles hallgatni. Ezenkívül alkalmat nyujtottak nekik arra is, hogy a képzőintézet gyakorló iskolájában a tanítás menetét is figyelemmel kísérjék. E theologus ifjakból és a képezde rendes hallgatóiból telt ki ebben az időben a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület tanítóinak kara. A rendes hallgatókra nézve 1860-ban kimondták, hogy az első évi tanfolyamra oly egyének vétetnek fel, a kik a 17 éves kort betöltötték és a népiskolai tantárgyakban elegendő jártasságuk van. Ennek igazolására felvételi vizsgát kellett tenniök. Ebben az időben már 50 tanítványa volt az intézetnek. A képezdének az első években sok nehézséggel és előítélettel kellett megküzdenie. Rendes hallgatói úgy a főiskolai ifjúság, valamint a közönségnek gúnytárgyai voltak. Izgattak az új intézmény ellen és rossz színben igyekeztek azt a nyilvánosság elé állítani azon ósdi felfogású és rossz módszerrel dolgozó öregebb tanítók is, kik iszonyattal gondoltak arra az eshetőségre, hogy a neveléstudomány újabb vívmányainak elsajátítása reájuk nézve is kötelező lesz.
A kortól elmaradott régi szabású iskolamesterek áskálódása és gúnyolódása azonban nem tartott soká s a hivatásuk magaslatán álló tanítók maguk kérték az egyházkerületet, hogy nyujtson nekik módot arra, hogy a képezdében előadott tanítási módszerekkel ők is megismerdkedhessenek és azokat elsajátíthassák. Az egyházkerület 1862-ben ki is mondotta, hogy szeptember 1-től kezdődőleg három heti tanfolyamot nyit a sárospataki képzőben azon jobb tanítók számára, a kik képezdei oktatásban még nem részesültek. Az ezen való megjelenést kötelezővé is tette és egyúttal gondoskodott arról is, hogy a tanfolyamon megjelenő tanítók olcsó ellátást kapjanak. Ugyanezen évben mondotta ki az egyházkerület azt is, hogy a képzőintézeti növendékek közül önálló tanítói állást addig senki sem foglalhat el, míg a három évi tanfolyamot el nem végezte.
A népoktatásügy rendezéséről szóló 1868. évi 38. t.-cz. meghozatala után azonban a sárospataki ev. ref. képzőintézet is forduló ponthoz jutott, mert e törvény a felekezetektől fentartott tanítóképző-intézetek további fenmaradását oly feltételekhez kötötte, melyek a fentartókra újabb és nagyobb terheket rónak. Az iskolafentartó egyházi hatóság a törvényben követelt újabb áldozatokat anyagi erő hiányában már nem hozhatta meg, azért 1869-ben az állam vette át az intézetet és első igazgatója Kiss József lett, a kit több évi működése után Dóczy Gedeon s ezt 1875-ben Dezső Lajos követett, a ki 29 évig állott az intézet élén. Az intézetnek 5000 kötetből álló könyvtára van.
A vármegyei elemi iskolák között, szellemi tekintetben, első helyen állanak az izr. iskolák s ezek után következnek az államiak, a községiek, ev. ref., róm. kath., ág. h. ev. és végre a gör. kath. iskolák.
Rohamosan halad előre a népoktatásügy Zemplénmegyében a legutóbbi évtized, különösebben pedig az utóbi öt év alatt. A gör. kath. lakosságú ruthén és tót falvakban egész sora épült az iskoláknak. A róm. kath., ev. ref. és izr. iskolák számos helyen bővítve s több tanerővel vannak ellátva.
