Tanügyi statisztika.
Tanügyi statisztika.
Hogy azonban a vármegye összes népoktatási viszonyai a népoktatási törvény életbelépte után, vagyis 1869-től egész a mi napig áttekinthetők legyenek, álljanak itt az alább csoportosított adatok:
1869-ben a vármegyének 292,711 lakosa volt. Ezek között 6–12 éves tanköteles gyermek 36,618, 12–15 éves 11,445, vagyis összesen 48,063 volt. Ezek között vallásra nézve volt 17,853 rom. kath., 15,413 gör. kath., 22 gör. keleti, 9678 ev. ref., 1001 ág. h. ev., 4096 izraelita. Nyelvre nézve magyar volt 21,653, tót 15,340, ruthén 9635, német 1435. A 48,063 tanköteles közül tényleg iskolába járt 21,894. Ezek között vallásra nézve volt róm. kath. 8464, gör. kath. 7436, ev. ref. 4419, ág. h. ev. 603, izr. 655. A nyelvre nézve magyar 9250, német 291, tót 7201, ruthén 5152. Százalék szerint a tankötelesek összes számából iskolába járt 45.61%.
Népiskola volt a vármegyében 417. Ebből 1 fiú-, 1 leány-, a többi vegyes iskola. Tannyelvre nézve volt magyar 161, tót 86, ruthén 97, magyar-német 5, magyar-tót 53, magyar-orosz 15.
Tanító volt összesen 439. Ebből rendes 408, segéd 31. Férfi 436, nő 3. A 439 tanító közül képesített volt 137, nem képesített 302. Magyarul folyékonyan beszélt 205, keveset 64, semmit sem beszélt 170 egyén. A 439 tanító évi fizetésére fordíttatott összesen 55,066 frt. Átlagos számítással tehát volt egy-egy tanító évi fizetése 127 frt 71 kr.
A vármegye 447 községe közül 91 községben nem volt iskola.
Az 1868. évi 38. t.-cz. életbe lépte után 10 évvel, vagyis 1879-ben, a vármegye lakosainak száma 292,871. Tankötelesek száma: 6–12 évig 41,541, 12–15 évig 13,621, vagyis összesen 55,162. Ezek közül iskolába járt 33,594. A tényleg iskolába járók közül vallásra nézve volt 12,178 róm. kath., 11,223 gör. kath., 5397 ev. ref., 785 ág. h. ev., 4011 izr. Nyelvre nézve volt magyar 12,551, német 1316, tót 12,943, ruthén 6790. Százalék szerint a tankötelesek összes számából járt 60.82%.
Népiskola volt a vármegyében 451. Tannyelvre nézve e 451 iskola következőleg oszlott meg: magyar 203, tót 85, ruthén 63, magyar-német 3, tót-magyar 50, ruthén-magyar 47.
Tanító volt összesen 484. Ebből képesített: 229, nem képesített 255. Rendes 462, segéd 22. Ezek közül magyarul folyékonyan beszélt 337, keveset 54, semmit 93 egyén. A 484 tnító évi fizetésére fordíttatott összesen 129,992 frt. Egy-egy tanító átlagos fizetése volt tehát 268 frt 57 kr.
A vármegye 447 községe közül 83 községben nem volt iskola.
Húsz évvel később, vagyis 1899-ben Zemplén vármegye népoktatása a következő képet mutatja:
A vármegyének volt 451 községe. Lakosainak száma 327,604. A tankötelesek száma: 6–12 évig 43,835, 12–15 évig 15,927, vagyis összesen 59,762. Ezek közül iskolába járt összesen 46,270, kik vallásra nézve következőleg oszlottak meg: Róm. kath. volt 15,994, gör. kath. 16,870, ev. ref. 8274, át. ev. 1142, izr. 3990. Nyelvre nézve magyar volt 21,920, német 734, tót 15,628, ruthén 7931, egyéb 57. Százalék szerint a tankötelesek összes számából tényleg iskolába járt 76%.
Iskola volt a vármegyében 457. Ebből tannyelvre nézve magyar 277, tót 28, ruthén 20, tót-magyar 91, ruthén-magyar 41.
Tanító volt e vármegyében 528. Ebből képesített 439, nem képesített 89. Rendes 522. Segéd 6. Nyelvre nézve tiszta magyar 404, hibásan beszél magyarul 91, keveset 19, semmit 14. Az 528 tanító fizetésére fordíttatott összesen 421,152 kor. Egy-egy tanító átlagos fizetése volt tehát 797 kor. Hogy a törvényes minimumot a tanítók átlagos fizetése még mindig nem éri el, ez azért van, mert az oklevéllel nem bíró tanítók fizetése államsegélylyel kiegészítve nincs.
227A vármegye 451 községe közül az 1899. évben 77 község tankötelesei iskola hiánya miatt nem részesültek rendszeres oktatásban.
Öt évvel később, vagyis 1904 deczember 31-én a népoktatás a következő fejlődést mutatja: Van a vármegyében 6–12 éves tanköteles 47,258, 12–15 éves 17,850, vagyis összesen 65,108. Ezek közül tényleg iskolába járt 55,180, vagyis 85%. Magyar volt 28,220, német 734, tót 17,328, ruthén 8,898.
Elemi iskola volt a vármegyében 473. Ezek között tannyelvre nézve magyar 329, tót 9, ruthén 13, tót-magyar 90, ruthén-magyar 32.
Tanító volt a vármegyében 602. Ebből nyelvre nézve magyar volt 589. Keveset beszél magyarul 10, semmit sem 3. Képesített volt 578, nem képesített 24. Egy-egy tanító átlagos fizetése volt 1078 korona.
Van még a vármegyében 64 olyan nagyobbrészt igen kis község, melynek tanköteles gyermekei, iskola híján, oktatásban nem részesülnek.
A vármegyében levő 473 elemi iskola közül jellegre névze volt állami 53, községi 5, róm. kath. 121, gör. kath. 158, ev. ref. 95, ág. h. ev. 12, izr. 22, magán 7. Összesen 473.
A vármegyében működő 473 elemi iskola közül egy-tanítós volt 400, két-tanítós 43, három-tanítós 12, négy-tanítós 5, öt-tanítós 6, hat-tanítós 1, hét-tanítós 1, nyolcz-tanítós 2, kilencz-tanítós 1, tizenöt-tanítós 1, tizenhat-tanítós 1. Vagyis volt a vármegyében összesen 73 osztott elemi iskola. A két-tanítós iskolák száma az utóbbi öt év alatt nyolczczal, a három-tanítósok száma hárommal, a négy-tanítósok száma egygyel, az öt-tanítósok száma hárommal, a hét-tanítósok száma egygyel, a nyolcz-tanítósok száma egygyel, a kilencz-tanítósok száma egygyel, a tizenöt-tanítósok száma egygyel emelkedett. A két-tanítós iskolák száma már ez évben 10–12-vel ismét szaporodni fog.
A már előbb említett egy állami tanító-képző intézeten, két polgári leány-, két polgári fiú-, egy felsőbb leány-népiskolán és 473 elemi iskolán kívül, van még a vármegyében nyolcz iparos tanoncz-, egy kereskedő tanoncz-, 1 czukorgyári munkásképző- és 31 gazdasági ismétlő iskola és végre 31 kisdedóvó intézet.
