Sátoraljaújhely fekvése és utczái.
Sátoraljaújhely fekvése és utczái.
Sátoraljaújhely r. t. város a Szárhegy alatt észak-déli irányban fekszik. A vasúti hozzájáró úttól a városon végigvonuló hosszú, széles útvonal, mely egy egész, messze elnyúló útnak látszik, több szakaszra oszlik, s itt-ott kiszélesedvén, közbeeső kisebb tereket alkot. A vasúti hozzájáró út betorkollik a sárospataki országútba, ennek folytatása a Kossuth Lajos-utcza, mely a végén a Kossuth Lajos-térben szélesedik ki; ezt követi a Széchenyi-tér, a Fő-tér, azután a Fő-utcza, a Wekerle-tér, a Kazinczy-utcza, ennek végén van a Czerkó-utcza, azután következik az ú. n. Ungvár pinczetelep, a Handzsigó, mely orosz szó és városvéget jelent, ezen túl van azután az 1901-ben megnyílt köztemető.
Ezzel az útvonallal egyenközűen haladnak a Hecsketetőre, Dörzsikre, Tompakőre és Bodára épült városrészen átvonuló Gubás-, Csillag- és Andrássy-utczák és az 1905-ben május 1-én megnyílt új közkórház előtt elvezető utcza.
Alul, a Ronyva mentén épült városrészen, a Nagy-Új-utcza, a Bercsényi-, Színház-, Klastrom-, Malom- és Barátszer-utczák vonulnak át, melyeket a Palotás-utcza, Malomköz, Korona-, Rákóczy- és Zárda-utczák szelnek keresztül, míg a hegy lábához épült részt a Hecskeköz, a Papsor, a Dörzsikköz, a Petőfi-utcza, a Zsólyomka és a Csalogányköz alkotják.
A vasúttól jövet, a baloldalon, a Hecske alján, ott, a hol az utolsó tíz év alatt egész új városrész keletkezett, az itt épült újabb házak helyén, az építkezés, illetőleg a földmunkálatok alkalmával, egész urna-temetőket találtak, a mi azt bizonyítja, hogy Újhely területe már a város keletkezése előtt, az őskorban is megült telep volt. Ezt a részt különben másként Hatháznak is nevezik, a budapesti Százház mintájára, a mennyiben legelőbb hat egyenlő nagyságú és alakú ház épült itt s ezek köré csoportosultak azután a többi házak.
Mielőtt erről az útról a Kossuth Lajos-utczába kanyarodnánk, az út balra, a sárospataki országútba visz. A vámon áthaladva, az ú. n. Ujvárosba jutunk, melyet azért neveznek így, mert ott most újabb városrész épül. Itt 147látjuk jobbról a nyolczvanas évek elején épült honvédlaktanyát, odébb az ú. n. Gyilkoskorcsmát. Ezzel szemben van Dókus Ernő orsz. képviselő szép nyaralója.
A Kossuth Lajos-utczán befelé haladva, az utcza elején, balról fekszik a régi zsidó temető, a hol egy szent hírben álló rabbi pihen, kinek sírjához azelőtt messze földről zarándokoltak a hívek, különösen Galicziából, mígnem a rendőrség e búcsújárást betiltotta; de azért titokban még most is sokan látogatják a csoda-rabbi sirját. A temetővel szemben van a m. kir. dohánygyár nagyszabású, modern telepe és a gyári víztorony, balra a folyammérnöki hivatal, jobbra a régi református temető és a ref. szegényház, mely arról is nevezetes, hogy a Rákóczy-féle felkelés idején itt kurucz sebesülteket ápoltak. Lejebb fekszik a város napi piacza. Itt van a Kossuth Lajos-tér, a bal oldalon Kossuth Lajos félemelete lakóházával, melyet a kegyelet emléktáblával jelölt meg. Az emléktábla felirata a következő:
„Ebben a házban lakott Kossuth Lajos 1836. évben. Születésének 100-ik évfordulója alkalmából megjelölte Sátoraljaújhely város közönsége 1902. év szeptember 14-én.”
Jobbra, a Széchenyi-téren áll a herczeg Windischgrätz-féle bérház, melynek helyén a minoriták temploma állott a XV. században. Ezen az oldalon van a Magyar király-szálló, a függetlenségi kör helyisége. Itt van a róm. kath. plébánia-templom és az emeletes plébánia, balra a Népbank emeletes épülete. E téren áll továbbá a győri csatában elesett zempléni nemesi felkelők emlékoszlopa 1821-ből, melyet azonban a múlt század 80-as éveiben alapjából újjá építtetett a vármegye. Az obeliszk-alakú emlékkő négy oldalán a Kazinczy Ferencztől eredő következő feliratokat viseli:
Az éjszaki oldalon:
Zemplény Vármegyének Rendei
Örök emlékezetekre
Azon nemes vitézeknek
kik
Győrnél jun. XIV. dikén
MDCCCIX
Másfél hónappal azután
hogy a zászlóhoz
felesküdtek volt,
Ezredes kapitány
Eger-Farnosi Kandó Gábor
vezérlése alatt
lelkeiket
a köz ügyért
letették.
Örök emlékezetekre
Azon nemes vitézeknek
kik
Győrnél jun. XIV. dikén
MDCCCIX
Másfél hónappal azután
hogy a zászlóhoz
felesküdtek volt,
Ezredes kapitány
Eger-Farnosi Kandó Gábor
vezérlése alatt
lelkeiket
a köz ügyért
letették.
A keleti oldalon:
L. Baroni Antonio Barkóczy
De Szala Insurgentis Nobilis
Turmae Equestris
I. Cottus Zemplin
Intrepido Centurioni
Andreae Major, Stephano Bagi,
Ladislao Domby et Petro Oláh
Nobili Genere Ortis
Strenuis Civibus Magno Exemplo
Invidendo Fato Gloria Perenni
Anno Salutis MDCCCIX XVIII. Cal. Jul.
Praelio ad Jaurinum Caesis
Hungaris Felicibus
Immortalibus
Quod in Periculo Libertatis
Pro Libertate
Liberi Periissent.
De Szala Insurgentis Nobilis
Turmae Equestris
I. Cottus Zemplin
Intrepido Centurioni
Andreae Major, Stephano Bagi,
Ladislao Domby et Petro Oláh
Nobili Genere Ortis
Strenuis Civibus Magno Exemplo
Invidendo Fato Gloria Perenni
Anno Salutis MDCCCIX XVIII. Cal. Jul.
Praelio ad Jaurinum Caesis
Hungaris Felicibus
Immortalibus
Quod in Periculo Libertatis
Pro Libertate
Liberi Periissent.
A déli oldalon:
Petro Budaházy
Qui Antonium Barkóczy
Vulneratum Moriturum
Hostibus Eripuit
Languentem fovit
Morienti Lumina Clausit
148Matheo Gergelyi
Josepho Balogh
Sámueli Lánczy
Michaeli Domby
Michaeli Varga et
Beniamino Cseh
Honesto vulnere
Superstitibus
Monumentum hoc Grati Concives
Ss. et Os. Cottus Zemplin
Posuerunt Anno Salutis
MDCCCXX.
Qui Antonium Barkóczy
Vulneratum Moriturum
Hostibus Eripuit
Languentem fovit
Morienti Lumina Clausit
148Matheo Gergelyi
Josepho Balogh
Sámueli Lánczy
Michaeli Domby
Michaeli Varga et
Beniamino Cseh
Honesto vulnere
Superstitibus
Monumentum hoc Grati Concives
Ss. et Os. Cottus Zemplin
Posuerunt Anno Salutis
MDCCCXX.
A nyugati oldalon:
Legenyei Budaházy Péter káplár
Kartács által leteritett
kapitányát
Élete koczkáztatásával
A csata helyéről kiragadta
S e vitéz tetteért
Fejedelmétől
Az ezüst melly-pénzt nyerte meg
Zemplénynek rendei pedig
Nem mint ha bér kellene
Az érdemnek, hanem mivel az
érdemet megjutalmazni annyi
mint osztozni benne
Honn hagyott feleségét
És háza népét
pénzzel segéllették.
Kartács által leteritett
kapitányát
Élete koczkáztatásával
A csata helyéről kiragadta
S e vitéz tetteért
Fejedelmétől
Az ezüst melly-pénzt nyerte meg
Zemplénynek rendei pedig
Nem mint ha bér kellene
Az érdemnek, hanem mivel az
érdemet megjutalmazni annyi
mint osztozni benne
Honn hagyott feleségét
És háza népét
pénzzel segéllették.
Az emlékkövet csinos, gondozott park veszi körül. A parkon kívül áll a vármegye régi közkútja, melynek nagy medenczéje fölött kőből faragott nimfa alakja látható. Ez alak talapzatából kinyúló csöveken át folyik a víz a medenczébe. Feljebb, a Főtér jobb oldalán terül el a nagyarányú vármegyeháza, melynek építéséről már megemlékeztünk. A vármegyeházával szemben van a Vadászkürt-szálló.
Odébb következik a Wekerle-tér, mely a város legszebb része, mert itt vannak a legcsinosabb, legmodernebb emeletes épületek. A jobb oldalon látjuk a terménytőzsde emeletes házát, a másik oldalon van a városi polgári olvasókör.
A Kazinczy-utcza elején áll a polgári takarékpénztár szép épülete, vele szemben van a megyei kaszinó helyisége, odébb, balra az emeletes, manzardtetős, Mária Terézia-korabeli régi postaház, az első és legrégibb emeletes ház az egész soron, a hol akkor, mikor ez a ház épült, jobbról-balról csupa szalmafödeles viskók terültek el. Feljebb van a kir. kulturmérnöki hivatal helyisége azután a nagyszabású, új törvényszéki palota. A jobb oldalon a Zárda-utcza sarkán van a 80-as években épült Karolinaeum, odébb a kir. adóhivatal és a kir. tanfelügyelőség, feljebb a hajdani ruthén, de már teljesen megmagyarosodott városrész, a Czerkó, a gör. kath. templommal és a parochiával. E tájon van a kir. államépitészeti hivatal is. A város végén, az ungvári pinczeteleppel szemben van a Szarvaskert nevű dűlő, a hol az Egry-féle műmalom áll. Itt szemben, kissé feljebb terül el, lankás hegyoldalon a szép fekvésű köztemető, a Dókus, Meczner, Bessenyey és Barthos családok díszes sírboltjaival, melyek közül az utóbbi, génuai mintára, egészen betonból épült.
Most visszatérve a Kossuth Lajos-utczába, a hegy felé, balra a Hecske-köz vezet a Hecske-tetőre, a hol az újhelyi hegyek terülnek el előttünk. Balfelől látjuk az alacsony Boglyoskát és a Várhegyet, melyen a hegyoldalon vezető hajdani szerpentinútak ma is világosan látszanak. Előttünk emelkedik az érdekes alakú Sátorhegy, mögötte előtűnik a Borzhegy, jobbról terpeszkedik a Kopaszka, vagy mint hajdan nevezték, Nagy-Szárhegy és odébb a Magoshegy. A Szárhegynek itt, Felsőmagyarországnak eme részén, hajdan ugyanaz a szerep jutott, mint a budapesti Gellérthegynek, mert a néphit és a babona ezt a hegyet tartotta a boszorkányok és egyéb rossz szellemek gyűlekező helyének.
A hegy déli oldala alatt, a Hecsketetőn áll a Rákóczy-féle majorsági szőlőkhöz tartozott egyik hajdani borház, mely most magántulajdon. E borház 149szomszédságában, a mai vásártér közepén állott hajdan a hóhér háza, mely még a XVIII. század közepén is, a város tulajdonaként, fennállott.
Innen a Székely-telephez érünk, mely Székely Elek újhelyi polgármester parczellázott területén épült. Ez előtt elhaladva, a Dörzsikre jutunk, a hol a Rákóczy-féle emeletes vadászkastély állott. Ennek helyén és részben a régi falak felhasználásával épült a városi árvaház, mely az 1890-ben alakult „Árvasegélyező és jótékonysági egyesület” hathatós támogatásával áll fenn és állandóan tíz vagyontalan árvát gondoz. Túl rajta van a Rákóczy-féle pincze, mely ma is több kilométer hosszúságú és melyről a néphit azt tartja, hogy hajdan egész Sárospatakig vezetett. Ezen túl van a Dörzsik-forrás nagy kőmedenczéje, melyet a Bach-korszakban építettek. Ez táplálja az előtte álló ú. n. Dörzsik-kutat, innen, csöveken át, a főtéri vármegye kútjához visz, onnan a vármegyeháza első udvarára, innen tovább a törvényszéki kerületi börtön udvarára és végre a Ronyva malom-árkába folyik le.
A Dörzsikről a Dörzsik-utczába jutunk, a hol a város egyik legrégibb épülete áll, az emeletes ú. n. vármegyeháza, mely a megyegyülésekre idesereglett nemesek szállóhelyéül szolgált. Innen lefelé haladva, a Dörzsik-köz és az Andrássy-utcza szögletén volt legutóbb a régi megyei közkórház, melyet 1904. május havában új, kényelmes otthonába helyeztek át.
A Csillag-utcza bejáratánál, a vásártér aljában, épült 1888-ban az önkéntes tüzoltó-őrtanya, őrtoronynyal. Homlokzatán a következő felíratú emlékkő van:
„I. Ferencz József, ő cs. és ap. kir. felsége, József főherczeg ő fensége, Wallis Gyuláné szül. Somogyi Ilona grófnő védasszonyunk, Zemplén vármegye, S. A. Újhely város közönsége kegyes adományaiból, Bydeskuthy Sándor elnök, Dókus Gyula főparancsnok buzgólkodása mellett építtetett 1888. évben.”
Ez utcza másik oldalán van az ág. h. evangelikusok kis temploma, a paplakkal, lejebb a Gubár-utcza a mintaszerűen épített alsó kisdedóvóval, míg a város másik, ú. n. felső kisdedóvója, a Barátszeren van.
Az Andrássy-utczából a Papsoron lefelé menve, balról esik az a ház, melynek helyén hajdan a református fatemplom állott. Innen költöztek a hívek az utcza felső végén állott Persy-kúriába, a hol templomuk felépüléséig hallgatták a szent igét. Ez utczában a bal oldalon van az emeletes róm. kath. elemi iskola és a plébánia emeletes épülete.
A Petőfi-utcza és Andrássy-utcza sarkán látjuk az 1893–94-ben épült állami elemi iskola nagy, emeletes épületét és szemközt, az Andrássy-utczában, a városi polgári leányiskolát. A Petőfi-utcza sarkán van az 1902-ben emelt díszes református paplak és annak tőszomszédságában, vagyis inkább az udvarán, a ref. templom. Feljebb, a Fülemile-utczán van az új nagyszabású s az egészségügyi követelményeknek megfelelően felszerelt Erzsébet-közkórház.
A városnak a Ronyva felé eső részén van a Klastrom-utczában 789. szám alatt az a ház, mely Kossuth Lajos atyjáé, Lászlóé volt, a honnan a fiatal Kossuth Lajos a közeli piaristákhoz járt iskolába. Ez a ház most Toma Mihályé. A Klastrom-utczán át a piaristák épületéhez jutunk. Az iskola utczai falán a következő szöveggel ellátott emléktábla köti le figyelmünket:
„E gimnázium növendéke volt Kossuth Lajos 1810–16. A nagy előd emlékének, a főgimnázium ifjusága. 1901.”
Ugyancsak a Klastrom-utczában fennálló emeletes vendéglő volt hajdan a piaristák lakóháza mindaddig, a míg a pálosok klastromát átvehették.
A főtérbe torkollik jobbra a Korona-utcza. Jobboldali sarkán csinos, emeletes épületben van elhelyezve a megyei általános bank. A bal oldalon van az úgynevezett ó-városháza, a hol most a rendőrség, a városi pénztár és a fogyasztási adóhivatal van. Vele szemben dísztelenkedik, még a régi földesúri világból, két dézsmás pincze. Balra, lejebb van az új városháza, melyet a ’Sennyey-féle kúrián állott úgynevezett ó-kaszinó épületéből alakítottak át 1894-ben városházzá. Udvarában a legköltségesebb, de különben egész közönséges módon ásott kutak egyike látható, mely kerek 10,000 forintot emésztett fel, a hirhedt báró Ghyllányi-féle csőd irományai közt látható számadás tanúsága szerint. A városházához van építve, a mellette elvonuló sikátor mentén, az 1900-ban épült csinos városi színház, mely az autonom orthodox izr. hitközség zsinagógájával szomszédos. A Korona-utczában, a városháza 150mellett van a status quo izr. hitközség díszes zsinagógája. A jobb oldalon van a hatvanas években alakult sátoralja-újhelyi takarékpénztár tágas földszintes épülete. A Korona-utczából jobbra nyíló Bercsényi-utczában áll a királyi törvényszék kerületi fogháza. Ez utcza folytatása a Nagy-Új-utcza, hol a királyi erdészeti felügyelőség van. A Korona-utcza végén, jobbra, van a Rózsa-utcza, s ebben az izr. sephard hitközség temploma. A Korona-utcza végén, a Ronyva-partján van az izr. rituális gőzfürdő, mely azelőtt, mikor még a Diána-fürdő nem állott, közfürdő volt.
Ezt az utczát hajdan, még 1645-ben épített hídja után, Óhíd-utczának nevezték; az itt a Ronyván átvezető hidat pedig, építtetője, Rákóczy György után, Rákóczy-hídnak. Most csak gyalogjárók számára szolgáló keskeny fahíd vezet itt át, holott a XVII. században, a mikor még a mostani Rákóczy-utcza nem volt meg, erre vezetett az „országos szekerút” Borsin át a Bodrogközbe. A hídon túl van a Torna-tér, a hol a város újjá építtette a főgimnázium ifjúsága számára a feloszlott tornaegyesület lebontott tornacsarnokát. A Wekerle-térről jobbra nyílik a Rákóczy-utcza, azelőtt, újabbkori hídja után: Újhíd-utcza. Lefelé menve, jobbról van a Kesztenbaum-féle alapítványi emeletes iskola, melynek homlokzatára az alapító emlékét megörökítő következő feliratú emléktábla van:
Kesztenbaum Márton alapítványából izraeliták tanodája, megnyílt 1838 oct. 16-án.
Az alapító intencziója szerint előbb reáliskola volt, de most négy osztályú elemi iskola.
Balra van a róm. kath. szegények háza, gömbölyű alakú kápolnájával. Az utcza alatt boltozott csatornán a Zsólyomka-patak vonul végig, az utczát átszelő Ronyva malomárkába ömlik s itt a mult század elején épült nagy kőhídon túl töltésekkel védett szigetet alkot, melyre erős fahidat veretett a sziget tulajdonosa, Dókus Gyula alispán, kinek itt kényelmes, csinos kastélya („Gyula-lak”) és szép parkja van. A Ronyván átvezető kőhídat az 1845-ben kitört vészes felhőszakadás rohanó árja középen kettészakította. Később újjáépítették és a veszedelmet megörökítő emléktáblát falaztak oszlopába.
A hídon innen áll Szent Jánosnak 1856-ban emelt kőszobra, melyhez jóízű eset fűződik, s enne hőse néhai Boruth Elemér, az ismert nevű költő. A szobor ugyanis desperátus, elhanyagolt állapotban lévén, Boruth, a „Zemplén” akkori szerkesztője, több ízben hiába figyelmeztette az illetékes köröket az ájtatás hívők kegyeletét sértő állapotra. Egy májusi kora reggelen vídám társasággal arra járván, ismét szemet szúrt neki a szent szobor elhanyagolt állapota. Észrevéve, hogy a szobor aljába erősített vasrúd már alig tart, a szobrot háttal Újhelynek, arczczal Borsinak fordítva, a hátára a következőket írta: „Fütyülök Ujhelynek! Megyek Borsiba”. Képzelhető a városszerte felhangzott hahota, melynek eredménye a szobor alapos helyreállítása lett.
A hídon túl jobbra van a Diána-gőzfürdő és a csinos mulatókert, mely azelőtt a Matolayaké volt. Itt a hídon túl, az úgynevezett gyártelepi városrészen egész új kis városrész van keletkezőben, csupa kisebb, de csinos és rendes házakból. Ide látszanak az utcza végén balra elterülő Máv. gépjavító műhelyei, jobbra a gőzmalom, a bőrgyár kéményei, itt van a közvágóhíd, a Ronyva másik szigetén a Windischgrätz-féle gőztéglagyár és a Malom-utczából ide látszik a villamvilágítási- és erőátviteli r.-t. telepének nagy kéménye. A Malom-utczában volt hajdan a városi malom is, melytől az utcza a nevét vette. A Rákóczy-utcza végén van az úgynevezett Kis állomás, hivatalos néven „Sátoraljaújhely-Gyártelep”. A vasúti töltés előtt folyik a Ronyva, melyen erős fahíd vezet át. A töltésen túl, balra, a mezőn van az Incze-féle téglagyár.
A Rákóczy-utcza és az abból keleti irányba folytatódó út az újhely–borsi–királyhelmeczi törvényhatósági, éjszaki irányba az újhely–legenyeterebes–gerenda–hanusfalvi állami közút.
