A vadászat nemei.
A vadászat nemei.
A vadászat különféle nemei közül, a vármegye területén, a következők vannak gyakorlatban: Pásztás u. n. stráfvadászatok, körvadászatok, hajtó vadászatok, agarászás, hopozás, tacskókkal való vadászat és szárnyas vadakra, vizslával való vadászat. A Bodrogközön a nyolczvanas évek közepétől gróf Mailáth József az u. n. pásztás vagy stráfvadászatokat honosította meg, példáját a báró ’Sennyeyek is követték. A perbenyiki, bélyi, karádi és erzsébeti nyúlstráfok híresek; sokszor előfordult, hogy egy-egy napon aránylag kevés puskással, ezer nyúl, vagy még ennél is több esik. A körvadászatok csakis a síkságon, leginkább a bodrogközi és szerencsi járásokban vannak gyakorlatban s leghíresebbek a gróf Andrássyak tiszaluczi és tiszadobi körvadászatai.
Az elő- és magas hegységekben leggyakoribbak a hajtókkal és kutyákkal való vadászatok; ez utóbbiakat azonban az előbbiek kezdik kiszorítani. Az agarászatot csak kevesen gyakorolják ugyan, de azért a gálszécsi agarász-versenyek még mindíg híresek, igen látogatottak s még a szomszédos vármegyék társaságai is igen szivesen és nagy számban keresik fel.
A cserkészés leginkább csak a szarvasvadászatokon divatos, s régebben híresek voltak a nagykemenczei, viravai és keleni szarvas vadászatok. Néhány év mulva a báró Waldbott Frigyes erdeiben elszaporodó szarvasok jó sportot fognak adni, ma azonban ezek romantikus és patriarkális jellege a bérletekkel megszűnt. A kilenczvenes évek óta gróf Mailáth József berbenyiki őzcserkészetei (kocsival) kezdenek híressé lenni; tavaszszal április és május havában húsz–huszonöt darab hatos őzbikát lőnek golyóval kocsiról cserkészve.
Falkát gróf Andrássy Géza tart Vécsén. Azok a falkavadászatok, melyeket Parnó, Vécse, Velejte és Terebes környékén szoktak rendezni, igen látogatottak. A Bodrogközön a ’Sennyey testvérek is tartanak kisebb falkát és a Bélatanyán (gróf Széchenyi Ernőné tulajdona), a rendes őszi idény Hubertus napja előtt, a bélatanyai és páczini határokban űzi a falka a nyúlat.
