Vadászterületek értéke és vadállománya.
Vadászterületek értéke és vadállománya.
A vadászterületek vadászati értéke és vadállománya, a kis- és nagybirtokok szerint, nagyon különbözők. Míg ugyanis az 1883. évi XX. t.-cz. értelmében, kétszáz kat. holdnál kisebb kiterjedésű, önálló vadászterületet nem alkotó, s így a községi határral együtt bérbeadandó vadászterületek túlnyomó nagy részének vadászati értéke és vadállománya igen csekély s a vármegye területén, az idézett törvény értelmében a bérbeadott összes vadászterületek bérösszegének évi átlaga kat. holdanként csak három fillér, addig a nagyobb kiterjedésű, önálló vadászterületek nagy részén igen szép vadállomány van, s bérbeadások esetén kat. holdanként egy–két korona, sőt nagyobb évi bérösszeg érhető el; a szarvas-területek átlagos egységára pedig évente és kat. holdanként két korona. E nagy eltérés magyarázata az, hogy az önálló vadászterületet nem alkotó kisebb területeken a mezei munkások, legelő-marha, pásztorok, kóbor ebek stb. állandóan zavarják és pusztítják a vadat, míg ellenben az önálló vadászterületeken a hasznos vad nemcsak oltalomban részesűl, hanem megélhetésük és szaporodásuk sózókkal és téli takarmányokkal is tetemesen elősegíttetik. A vármegye egész területén az 1883. évi XX. t.-cz. értelmében bérbeadásra kötelezett és önálló vadászterületek kiterjedését s a bérbeadásra kötelezett birtokok után befolyó évi bérek összegét, a földmívelésügyi m. kir. miniszterium 1901. évi hivatalos adatai alapján, az alábbi táblázat tünteti fel:
