Alsódobsza.
17Alsódobsza.
Alsódobsza, azelőtt Kisdobsza. Hernádmenti magyar kisközség, 126 házzal és 636, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Postája Csanálos, távírója s vasúti állomása Szikszó. Hajdan két község, az egyik Alsó-, a másik, birtokosa után, Kázmér-Dobsza néven. A Dobszai család ősi fészke; 1458-ban Csan Márton és Gercselyi Balázs az urai. 1465-ben a Csányi családot is itt találjuk, mely a Csan családdal kétségkívűl azonos. Az 1598-iki összeírás Kisdobszán Pernyeszy Imrét, Lencsés Ambrust, Baracskay János özvegyét és Horváth István özvegyét sorolja fel birtokosaiként. Azután Kázmérdobszán a Rákóczyak is szereznek részt 1730-ban negyedrésze a Püspökyeké és az Ubrisy családé volt, míg a többi része Platthy Sándor és Ibrányi Juliánna között oszlott meg. 1774-ben Vay László, Püspöky István, Aszalay Klára és Soltész István az urai. 1790-ben háromnegyed része gróf Török Lajosé, de ezt a részt az Aspremont grófok megváltották. A többi báró Vay Mihályé és Putnoky Pálé, míg most Barcsay Bélának és Nagy Gedeonnak van itt nagyobb birtoka. 1871-ben és 1889-ben nagy tűzvész okozott jelentékeny kárt a lakosoknak. Református temploma 1803-ban épült. Ide tartoznak Bayer-, Cserje-, Rádas- és Szeles-tanyák. Dűlőnevei közül az Akasztófasor látszik jelentőséggel bírni.
