Bodzásújlak.
Bodzásújlak.
Bodzásújlak, a Tapoly-Ondava völgyén fekvő tót kisközség. Van 229 háza és 1201, túlnyomó számban gör. kath. vallású lakosa. E község már 1254-ben említtetik, a mikor itt a vármegye gyűlést tartott. Akkoriban Róland nádor volt az ura. 1390-ben a Losonczyak birtoka, kik azt a Rakamaziaknak zálogosítják el, 1471-ben viszont a Rakamaziaktól Zeöld Bálint bírja zálogban. 1477-ben Rozgonyi Rajnald, 1511-ben az Ujlaki Nagy család van említve birtokosai között. 1548-ban a garanyi vár tartozéka és Losonczy István az ura. 1574-ben Koppáni Szabó Jánost is birtokba iktatják és 1598-ban Forgách Zsigmond szerepel itt, a ki 1620-ban II. Ferdinándtól adományt kap reá. Közben, 1589-ben, Losonczy Anna révén, férje, Ungnad Kristóf is birtokosa, 1633-ban Pálffy Kata is, a mikor Boczas-Újlak alakban van említve. 1686-ban a terebesi pálosoknak is van itt részbirtokuk, 1750-ben pedig Okolicsányi Jánosnak is, de 1753-ban Forgách Ádámot iktatják birtokába. A mult század elején az Almásy családnak volt itt birtoka és most is a gróf Almásy Pál hitbizományához tartozik. 1663-ban a pestis, 1831-ben pedig a kolera pusztította lakosait, mely utóbbi alkalommal a faluban pórlázadás ütött ki. A községben két templom van, melyek közül a gör.-kath. templom építési ideje ismeretlen; a ref. templomot pedig hajdan a pálosok klastrom-temploma volt. Egyik harangja 1414-ből való. Az egyház egy vert ezüstből készült áldozati kelyhet őriz, mely 1836-ból való.1856-ban az egész község, mindkét templomával együtt, 1904-ben pedig 168 családnak a lakóháza leégett. A község körjegyzőségi székhely. Ide tartozik Láp-puszta. A faluban van posta, de távírója Velejtén, vasúti állomása meg Uporon van. E község táján fekhetett hajdan Szent-András elpusztult helység, mely a XV. században Zenth-Andreas alakban van emlitve.
