Cselej.
Cselej.
Cselej, a Helmecz-patak mellett fekvő kisközség, 107 házzal és 752 lakossal, kiknek nagyobb része tótajkú és gör. kath. vallású. A Cseley család fészke és innen vette előnevét a Cselei Makó család is. 1400-ban az Isépi család a földesura, de öt évvel később, a mikor két Cselej szerepel, az Isépiekkel együtt a Cseley és a Dobi család is ilyenekül van említve. 1424-ben Cseley Anna és Barbel (Borbély) János, 1425-ben Ricsei Ambrus és Beke Márton, 1470-ben Monoszlói Csupor Miklós és Perényi István szerepelnek birtokosaiul. 1524-ben Solmár Györgyöt iktatják egyes részeibe és 1564-ben Zeremy Jánost. 1570-ben Horváth alias Polyacsinszky Anna, Derencsényi Pál és Zoláthy Benedek kapnak itt részbirtokokat, később meg Hagymásy Kelemen, Cseley György és Haraszty László is, 1582-ben pedig Ferenczy István. Az 1598-iki összeírás kilencz birtokosát említi, ú. m. Szabó Andrást, Vendéghy Pétert, Cseley János özvegyét, Lipót Boldizsár özvegyét, Horváth Mátyást és Istvánt, Lelkes Lászlót, Pozsgay Istvánt és Farkas Andrást. 1610-ben Zegedy Jánost iktatják egy rész birtokába. Azután merülnek fel a Kolosyak és 1774-ben Kolosy Imrének, a Balthazár családnak, Ecsedy Dávidnak, Kereszthy Pálnak és Püspöky Pálnak van itt birtoka. A XIX. század elején az Oroszy, Kolosy, Szenczy, Vislay, Hutka, Brigánt, Püspöky, Pilissy, Lipthay, Ecsedy, Bydeskúthy, Vladár, Bodnár, Berczik és Keresztes családok kezében van; most pedig Cseley Lajos a legnagyobb birtokosa, kinek itt úri laka is van, melyet a mostani tulajdonos atyja 1849-ben építtetett. 1831-ben és 1873-ban kolera-járvány dühöngött a községben. A faluban levő három templom közül a róm. kath. 1802-ben, a gör. kath. 1789-ben és a református 1877-ben épült. Ide tartoznak Cselej és Uj-tanya, Veres-major, Zubrina és Horka malmok. Cselej környékén feküdt hajdan Bágya község is, melyet a XV. századbeli oklevelek Al-Batthya, Felbagya és Felsebatya, vagyis Alsó- és Felső-Bágya alakban említenek. XV. századbeli birtokosai az Isépi, Cseley és Dobi családok; de azután nyoma vész. Cselej község postája Pelejte, távírója és vasúti állomása Upor.
