Dobróka.
Dobróka.
Dobróka, azelőtt Dubróka, tót kisközség. 122 házból és 622, nagyobbára gör. kath. vallású lakos lakja. Postája Butka, távírója Deregnyő és vasúti állomása Bánócz. Hajdan a butkai vár tartozéka volt. 1411-ben a Buttkay, Ráskai és a Márki családok kapnak rá kir. adománylevelet, 1421-ben pedig Kamonyai Györgyöt és Balázst iktatják egyes részekbe, a mikor Dobrosca néven említtetik. 1460-ban urai közé tartoznak Kenderessy János s 1474-ben Pesthi Bálint is. Az 1598-iki összeírás Buttkay Péteren és László özvegyén kivül Wiczmándy Kristófot, Wiczmándy Miklós özvegyét és Kiss Ambrus özvegyét is említi. 1601-ben Pogány István és Munkácsy János kapnak itt részbirtokokat, 1614-ben pedig Zattai Kata. 1774-ben Szirmay József van említve birtokosaként, később pedig a Szirmayakkal együtt a gróf Schmiddegh, a Wiczmándy és a Péterffy családok. Most herczeg Lobkovitz Rezsőnek van itt nagyobb birtoka. 1831-ben az itt dúló kolerajárvány következtében a falu lakosai fellázadtak. A falu gör. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Komanya-puszta is.
