Gesztely.
Gesztely.
Gesztely, hernádmenti magyar nagyközség. Van 332 háza és 1698, nagyobbára róm. kath. és ev. ref. vallású lakosa. Posta van a községben, távírója és vasúti állomása pedig Onga. Első emlitését 1219-ben találjuk, a mikor Gesztel néven szerepelt. Hajdan Al és Fel jelzőkkel két község, és 1356-ban mindkettő az egri káptalan birtoka. 1400-ban már a Drugetheket uralja, 1449-ben Kis-Gezthel néven is szerepel s ekkor Daróczy Anasztázt és Orosz Tamást iktatják egyes részeibe; ez időtájban azonban a Hangácsiak és a Gesztelyiek is birtokosai. 1560-ban a Rákóczyaké, a XVI. század vége felé pedig a törököknek behódolt községként van említve s a Drugetheknek van itt birtokuk. Az 1598-iki összeírás, a mikor a község a hódoltsághoz tartozik, Eödönffy Kristófot, Kéry János özvegyét, Horváth Miklóst, Homonnai Istvánt, Morvay Jánost, Monaky Ferenczet és Daróczy András özvegyét említi birtokosaiként. 1635-ben a Csicseri Oroszoké. Már 1566-ban sokat szenvedett a törököktől, sőt a XVII. században, a török dúlások alatt, egészen elpusztult s csak 1640 körül települt újra. Birtokosai ettől kezdve az Oroszok, Fogarassyak, Kapyak, Horváthok, Székelyek, a Gál, Szmrtnik, Szepessy, Rokfalussy, Komjáthy, Uray, Balogh, Baksy, Fekete, Bassa, Szentgyörgyi, Négyesy, Huszár, Ghyllányi, Kassay, Dőry, Puky, Tátray, Füzesséry, Thuránszky és Batta családok voltak, most pedig Kóczán Miklósnak, Orosz Elemérnek és Klein Ignácznak van itt nagyobb birtokuk. A községet három régi úrilak díszesíti, melyek közül az egyik Kóczán Miklósé s ezt Puky István építtette, kitől anyai ágon került a mostani tulajdonos birtokába. A másik két úrilak közül az egyik Orosz Zoltáné, a másik meg Klein Ignáczé. Az előbbit a Csicseri Orosz család építtette s erről az épületről az a monda járja a községben, hogy hajdan két testvéré volt, a kik, mert nem tudtak megegyezni abban, hogy a házból ki milyen részt foglaljon el, a kastélyt középen kettéfűrészeltették. Más változat szerint pedig a kastély hajdan emeletes volt s az emeletet hordatta le az egyik testvér odáig, a meddig azt fűrészszel megjelölték s abból építtette azt az úrilakot, a mely most a Klein Ignáczé. Tartja itt magát még egy érdekes monda, mely szerint a régi község az ú. n. Teknős-völgyben feküdt, a hol földrengés és földszakadás következtében részben összedőlt, részben elsülyedt. A falu lakosai még most is hiszik, hogy a falu elsülyedt templomának harangja az évnek ama napján, a mikor a szerencsétlenség történt, megkondul. A faluban két templom van. A róm. kath. 1802-ben épült, de már korábban is volt itt a katholikusoknak templomuk. A reformátusokét 1590-ben építették. Az 1848-iki szabadságharczban a község határában kisebb ütközet volt. Ide tartozik a Tanyák nevű házcsoport is.
