Golop.
Golop.
Golop, magyar kisközség Abauj-Torna vármegye határán, 109 házzal és nagyobbára róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 700. Postája és távírója Tállya, vasúti állomása pedig Szerencs. Hajdan Alsó és Felső jelzőkkel két község, melyek közül az utóbbi Abauj vármegyéhez tartozott 1455-ig, a mikor a Zemplénben fekvő Alsó-Goloppal egyesítették. E község neve az idők folyamán különféle változatokban szerepel, ú. m. Glup, Kulup, Gulup és Galoph. A Golopy család ősi fészke, mely már IV. Béla alatt szerepel. 1356-ban az egri káptalan birtoka, 1405-ben az Isépi, Cselei és a Dobi családokat találjuk itt, 1435-ben pedig a Dobi és a Monaki családok osztoznak birtokán. 1473-ban Zombori Nagy István és Pohárnok István kapnak benne részeket, de ugyanakkor a tokaji pálosok is birtokosai. 1548-ban Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László, egy évvel később Beyczy Ambrus szereznek itt részeket. 1571-ben a Golopyak közül Golopy Gáspár szerepel birtokosaként, de az 1598-iki összeírás már a ’Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János nevét sorolja fel. A XVIII. század második felében a Vay és a Vécsey családokat uralja, kiken kívül az Ibrányiak és a Reviczkyek is birtokosai. A mult század elején a báró Vay családé és most is báró Vay Sándornak van itt nagyobb birtoka és két érdekes kastélya, melyek közül a régebbit báró Vay Miklós építtette. Itt lakott báró Vay László ezredes is, ki a hétéves háborúban a saját költségén zászlóaljat állított ki, azzal Berlinben járt, honnan a zászlót visszahozta s ez most a kassai muzeumban van. Golop 1567-ben a törököktől elpusztított helyként van említve. A falubeli két templom közül a reformátusoké még a reformáczió előtti időkből való, a katholikusoké pedig 1886-ban épült.
