Hernádkak.
Hernádkak.
Hernádkak, hernádmenti magyar kisközség 135 házzal és 867, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Postája Gesztely, távírója Tiszalucz, vasúti állomása Hernádnémeti. Marczali szerint már a középkorban a kereskedelmi forgalom egyik középpontja volt és nevét a Hochen szóból alakította a nép ajka előbb Kok, majd Kak alakra. 1302-ben zárdájáról is van említés. 1356-ban az egri káptalan birtoka. A XVI. század közepe táján elpusztult s az 1598-iki összeírás szerint a török hódoltsághoz tartozott. Ez időben Szemere István és Miklós, Rákóczy Zsigmond, Terjény Mihály és Baracskay János özvegye szerepelnek birtokosaiként. 1634-ben Koppányi Szabó Dávidot iktatják valamely itteni résznek a birtokába. A Rákóczy-féle szabadságharcz alatt ismét a kipusztult helyek közé tartozik, hova Sisáry Gábor, 1750-ben, cseheket telepített. 1774-ben Sisáry István, László és András és Jósa László az urai, később pedig a Sisáry és Jósa családon kívül még a Batta, Komjáty, Fáy, Széky, Gotthard, Mezőssy és báró Meskó családok. Ma Sisáry Gyulánénak van itt nagyobb birtoka. A XVIII. század közepén a községben sok anabaptista élt, a kik 1760-ban a róm. kath. hitre tértek át. Két régi úrilak is van itt, melyeket még a Sisáryak építtettek s ezek most a Potoczky Kálmánéi. A községbeli református templom 1802-ben épült. Idetartoznak a Potoczky- és Sashalom-tanyák.
