Kisrozvágy.
Kisrozvágy.
Kisrozvágy, bodrogközi magyar kisközség 79 házzal és 450 lakossal, kik között a legtöbben ev. ref. és róm. kath. vallásúak. Saját postája van, távírója Perbenyik, vasúti állomása Nagygéres. IV. Béla alatt, Rozvad néven, a zempléni vár tartozéka volt, de a tatárjárás alatt elpusztult. IV. Béla 1258-ban Péter fiainak, Agenek, Ignernek és Ambrusnak adományozta, kik ujra benépesítették. 1331-ben Rozvádi Péter egri prépost itteni részbirtokát az egri káptalannak hagyományozza. 1417-ben Pazdichi Mátyást iktatják itt birtokba; 1422-ben Lasztóczi Mihály és Rozvágyi Antal, 1488-ban pedig Damsoka Balázs, 1547-ben Serédy Gáspár, 1558-ban Bejczy Jakab és Sztropkóy István szerepelnek birtokosaiként. Az 1598-iki összeírás Paczoth Ferenczet, Zuthy Pétert és Herczeg Ferenczet említi. 1629-ben ’Sennyey Sándor, 1655-ben Perényi Zsigmond, Papp István, Bozinkay István, Zuthy Dorottya és Kállay István a földesurai, míg 1659-ben Zuthy László és Fodor Jánost iktatják egy-egy kúriába, de ugyanakkor Hardicsay Zsuzsánnának és Fodor Jánosnak is van benne részük. 1730-ban a Perényi, Klobusitzky s a Ferenczy családoké, 1774-ben Orosz Boldizsáré, Pilissy Imréé és Sztankay Józsefé, később a báró Revitzky, Szirmay, Eötvös, Bártfay, Csapó, Borbély, Farkas, Zsiday, Tót, Dobray, Pilissy, Budaházy, Orosz, Pallay, Ramocsaházy és a Sztankay családoké. Most Miklós Bélának van itt nagyobb birtoka és régi kúriája, melyet még a Bártfayak építtettek; a Szeghy és a Pilissy család örökölte s a Szeghy család révén házasság és – részben – vétel útján került Miklós Béla birtokába. A községbeli református templom 1796-ban épült. Ide tartoznak Csirkés-, Határ- és Fejtő-tanyák is.
