Ladmócz.
Ladmócz.
Ladmócz, bodrogmenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 145 házzal és 826, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Saját postája van; távírója és vasúti állomása Bodrogszerdahely. Innen vette nevét a Ladmóczy és előnevét a Sutha család. 1414-ben Ományi Demetert iktatják némely részeibe. Azután az Azaryak a földesurai, kik 1487-ben egyes részeket a Csicseri Oroszoknak zálogosítanak el. 1516-ban Csicseri Orosz Zsigmondot iktatják a zálogbirtokba és ugyanakkor Megyeri Erzsébet, Azary Imre és György, Pasa Balázs és Kasuhi György kapnak itt részeket, 1548-ban pedig Némethy Ferencz is. 1557-ben Makovitzky Györgyöt, egy évvel később Bejczy Jakabot és Sztropkóy Istvánt, 1563-ban Vékey Ferenczet, Soós Jánost, Kapy Ferenczet, Sólyom Pétert, Péchy Gáspárt és Cseley Jánost iktatják részeibe. 1570-ben Vékey Ferencz a maga részét leányának, Csapy Gergelynének hagyományozta. 1582-ben Plagay Ambrust és Szent-Ivány Györgyöt is birtokosai közé számítja. 1590-ben Ibrányi Ferencz, majd egy évvel ezután a Kéri Járay család, utána Körtvélyesy Eufrozina s 1592-ben a Rákóczyak bírják. Az 1598-iki összeírás 12 birtokosát sorolja fel s ezek a közvetkezők: Paczoth Ferencz, Rákóczy Ferencz, Sutha János, Fekete Péter, Anárcsy István, Ladmóczy György, Melith Pál, Kendy Lajos és Miklós, továbbá özv. Telegdy Jánosné, özv. Henselőczy Györgyné, özv. Daróczy András, Ferenczné és Pálné, Márk deák özvegye. Részeket szereznek itt: 1615-ben Girincsy István, 1629-ben ’Sennyey Sándor, 1635-ben Rákóczy András és Zékey Anna, 1641-ben Csicsery Ferencz és Noszvai Borbála, 1653-ban Keczer Ambrus, 1674-ben a Dessewffyek, 1685-ben Barkóczy Ferencz, 1686-ban a terebesi pálosok s 1711-ben a Kapy család. 1774-ben Klobusitzky István, ’Sennyey Imre és László, Almásy Mihály, Losonczy László, Lónyay Ferencz, Hancsovszky Ferencz, Balogh János, Tót Sámuel, Pilissy Imre, a Ramocsaházy család és az újhelyi pálosok a földesurai, a mult század elején pedig a pálosokon, a ’Sennyeyeken és az Almásyakon kívül a Lónyayak, a Pongrácz, Kazinczy, Begányi, Boda, Ilosvay, Szent-Ivány, Szent-Pétery, Kozma, Blohányi, Szombathy, Marossy, Hatvany, Bálpataky, Oláh, Benkő, Vályi, Gazdag, Szeghy, Jeney és Paksy családok. Most nincs nagyobb birtokosa. A község hajdan a Bodroghoz közelebb feküdt, melynek gyakori áradásai azonban a lakosokat az áttelepedésre kényszerítették. 75Ez esemény a mostani református templom építésének befejezése után, 1834-ben történt. A régi falu ősi templomának romjai még ma is láthatók. Dűlőnevei közül megemlítendők a Telek és Kasvár. Az utóbbihoz tatárjárás korabeli szájhagyomány fűződik. Ladmócz mészköveiből nagy környéken híres meszet égetnek.
