Páczin.
Páczin.
Páczin, magyar kisközség a Bodrogközön, 220 házzal s 1579, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Posta van a községben, távírója és vasúti állomása Szomotor. E községről már 1247-ben találunk írott nyomokat, a mikor a Roland nádor birtoka. 1392-ben még mindig a Bogáth-Radvány nemzetségé. 1398-ban Debreő Istvánt és fiait iktatják részeibe, a mikor Pacsin néven szerepel. 1440-ben Zerdahelyi Miklós kap itt részt s ekkor Páchin néven írják. 1443-ban Brankovits György a Kistárkányiaknak és Apagyiaknak adja. 1447-ben a Puksai Unghi családot iktatják Paczén részeibe s 1461-ben Upori Jánost, a mikor is Paczynnak írják. Ugyanekkor az Alaghi Bekényieknek is van itt részük. 1530-ban a Kőrösbányai Móré család a földesura, 1581-ben Magócsy Gáspár és András, kik itt várkastélyt építettek. 1598-ban Alaghy Menyhért bírja, de családjának magvaszakadván, 1631-ben ’Sennyey Sándor kap itt rá kir. adományt. 1675-ben báró ’Sennyey Albert a várkastélyt báró ’Sennyey Ferencz özvegyének, Széchy Máriának adja zálogba. 1724-ben báró ’Sennyey István a birtokot és a kastélyt nejének, Andrássy Klárának hagyományozza. 1774 és 1820 között özvegyi jogon ’Sennyey Imréné szül. Révay Mária bárónőé, azonban báró ’Sennyey János 1795-ben kétharmadát visszaváltja s 1829-ben báró ’Sennyey Károly, István és János osztozkodnak rajta. Most báró ’Sennyey Istvánnak van itt nagyobb birtoka és nagyobbszabású kastélya, mely hajdan a Magócsyak várkastélya volt; ennek falában a Magócsyak czímere ma is látható. 1886-ban csaknem az egész falu leégett. A református templom 1820-ban épült. Ide tartozik Belső-tanya.
