Pazdics.
Pazdics.
Pazdics, kisközség 225 házzal és 1184, nagyobbára tótajkú s ág. h. evangelikus lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Nagymihály. Első írott nyomára 1323-ban találunk, a mikor e possessiót, mely előbb a Renold fia Péteré volt, Róbert Károly király Mihály mesternek adományozza. 1365-ben már vára és Miklós nevű várnagya is szerepel. 1403-ban Zsigmond király Csebi Lőrincznek, Kelecsenyi Miklósnak, Némethfalvi Tamásnak és Liszkai Benedek fiainak adományozza a várral együtt. Még ugyanez évben Némethfalussi Györgyöt, Vörös Miklóst, Kerechenyi Mátyást és Liszkai Miklóst iktatják birtokába. Vörös Miklósnak magvaszakadván, 1421-ben birtokának felét Sempsey Istvánra hagyja. 1435-ben a Pazdicsyakon kívül az Uporiak, azután a Rozgonyiak, Eödönffyek s 1475-ben a Buttkay családbeliek is földesurai. Az ezidőbeli oklevelek már sűrűn emlegetik a fortalicium Pazdicz-ot. 1583-ban Nádasdy Miklóst is némely részébe iktatják, míg az 1598-iki összeírás Melith Videt, Sempsey Ferenczet, Pazdicsy Miklóst és Rákóczy Ferenczet találja itt. 1640-ben Szirmay Péteré lett, kinek, mint akkori alispánjának és követének, 1648-ban a vármegy kastélyát felépíteni segített. 1750-ben Péchy Évát is némely részeibe iktatják. A Szirmayakat a birtoklásban a Boronkay, Szidov, Szulyovszky, Pothurnay és a Mokcsay családok követték. Most özv. Nauendorf Henrikné szül. Szirmay Izabellának és a Weinberger-örökösöknek van itt nagyobb birtokuk és saját kastélyuk, melyet a Szirmayak építtettek. Van itt szeszgyár és műmalom is, mely a Weinberger örökösöké. Pazdicsról veszi nevét az Ákos-nembeli Pazdicsy család és előnevét a Koporczy család. Evangélikus temploma XVI. századbeli építmény, melyet azonban már több ízben átalakítottak. Az egyház 1692-ből származó ostyaosztogató tányért és úrasztali kelyhet őriz. Mindkettő Szirmay András ajándéka. Az itteni temetőben van a Szirmayak sirboltja is.
