Révleányvár.
Révleányvár.
Révleányvár, azelőtt egyszerűen Leányvár. Tiszamenti magyar kisközség. Van 117 háza és 715, nagyobbára ev. ref. vallású lakosa. Postája Zemplénagárd, távírója és vasúti állomása Perbenyik. Nevét földvárától nyerte. A Tisza túlsó partján fekvő Kisvárda várurai ugyanis, itt a tiszai átkelést biztosítani akarván, 1440-ben castellumot emeltek, melyet Várdai László jegyese, Pálóczi Agatha tiszteletére Szűzvárnak neveztek el. Később Leányvár lett a neve. Erős körfalak vették körül, melyeket Lipót császár 1700-ban leromboltatott. 1417-ben Nagytárkányi György és Perényi Miklós az urai s ez időtájt Abaházi Miklósnak és az Agárdiaknak is van itt részbirtokuk. 1465-ben Bachkai Istvánt és Tárkányi Istvánt iktatják némely részeibe. 1440 körül a Várdai és a Tőke családot is uralta. 1501-ben Vassai István, 1510-ben Csaloviti Horváth Péter s 1550-ben Vékey Ferencz kapnak itt némely részeket, de az utóbbi az övét, 1570-ben, a várral együtt, unokájára, Palugyay Erzsébetre hagyja, kit férjével, Paczoth Ferenczczel 1579-ben iktatnak be a birtokba. 1592-ben Paczoth Ferencz új adománylevelet nyer s 1598-ban ő és a Tárkányi János özvegye szerepelnek birtokosokként. Ez időtájt elpusztult helyként említtetik. 1629-ben ’Sennyey Sándoré, majd a báró Dőryeké s utóbb ismét a ’Sennyeyeké. Most bár ’Sennyey Bélának és gróf Mailáth Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. A község református temploma 1740 táján épült. Ide tartoznak Szélföld-tanya, Nagyerdő, Vár és Várszög lakóhelyek. Leányvár közelében feküdt a XIV. században már említett Öszöd község, melyet Euzud és Eusud alakban írnak, de melyet a Tisza azóta elpusztított. Ugyancsak Leányvár tájékán feküdt a XV. században szereplő Sárkány község is.
