Sajóhídvég.
Sajóhídvég.
Sajóhídvég, Borsod vármegye határán fekszik s azelőtt oda is tartozott. Hajdan a Hernád túlsó partján feküdt; de a folyó medrét változtatta, miáltal a község az innenső partra került. A régi oklevelekben egyszerüen Hídvég, vagyis az akkori írásmód szerint: Hydueghe alakban van említve. Már 1261-ben az egri püspökség birtoka volt. 1598-ban az akkori összeírás Mosdósy Péter özvegyét említi birtokosául s ekkor a török hódoltsághoz tartozó falu volt. 1635-ben, a mikor a Rákóczyak ónodi várához tartozott, a törökök ismét elfoglalták. 1666-ban Thököly Miklósnak is volt itt részbirtoka. 1732-ben a Szirmay és a Csekényi család, később meg a Török család volt a földesura; azután az Aspremontoké s az Almásyaké,majd a gróf Erdődyeké lett. Most gróf Erdődy Gyulának van itt nagyobb birtoka. 1885-ben nagy tűzvész pusztított a községben. Református temploma 1810-ben épült, de az 1888-iki tűzvész következtében újjá kellett építeni. E magyar községnek, mely körjegyzőségi székhely, 168 háza és 862, nagyobbára ev. ref. vallású lakosa van. Ide tartozik Erdődy-major és Czigányelep. Erre a tájra helyezik némelyek a hajdani Megyer falut, mely a XIV. században már Meger néven szerepelt. 1400-ban az Isépiek, 1415-ben a Czudarok s 1623-ban a Monakyak birtoka volt.
