Szalók.
Szalók.
Szalók, magyar kisközség a Sárközön, 99 házzal s 527, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Butka, távírója Deregnyő, vasúti állomása Bánócz. Első ízben 1315-ben találkozunk vele, a mikor az Ákosnembeli Mihály mester kap rá királyi adományt. Ez a Mihály mester volt a Pazdicsi, másként Szalóki család őse. 1403-ban Zsigmond király Zalouk földjét Kerecsenyi Mátyásnak, Némethfalussi Györgynek, Liszkai Miklósnak és Ruffus, másként Rőtt Miklósnak adományozza. 1421-ben Rőtt Miklós a maga birtokának felét Sempsey Istvánra hagyja, kit utódok hiányában örökbe fogadott. 1444-ben a Rozgonyiaknak, 1463-ban a Csapyaknak, ez időtájt a leleszi konventnek, 1475-ben a 109Buttkay családbelieknek s 1490-ben a Csontos, Harkányi és Korcsvai családoknak is van itten részük. 1521-ben Izbugyai Bernátot, 1526-ban Bekényi Benedeket és Kenderessi Jánost, 1547-ben Deregnyei Erzsébetet, 1563-ban Péchy Gáspárt, Kapy Ferenczet és Sólyom Pétert iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás 9 birtokosát sorolja fel s ezek Rákóczy György és Ferencz, Duka Péter, Eödönffy Kristóf, Morvay János, Nagymihályi Zsigmond özvegye, Budaházy Farkas, Daróczy Pál és Csicsery János özvegye. 1635-ben Rákóczy Andrást és nejét, Zékely Annát iktatják részeibe. 1774-ben a Barkóczy család, Nedeczky János, Szirmay Sándor, Szücs Pál, Horváth Pál, Bodó László, Liszkay József, Budaházy László és a Stépán családok a földesurai, azután a Kazinczy, Ibrányi, Nozdroviczky, Kossuth és Egry családok. Most özv. Kossuth Mihályné báró Horváth Leopoldinának és gróf Lónyay Gábornak van itt nagyobb birtokuk. Lakosai 1831-ben, a kolerajárvány következtében, fellázadtak. Két temploma közül a görög katholikus 1801-ben, a református pedig 1830 körül épült.
