Szécskeresztúr.
Szécskeresztúr.
Szécskeresztúr, Abauj-Torna vármegye határán fekvő tót kisközség 202 házzal és 1135 gör. kath. és róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. Hajdan Alsó Szécs néven is szerepel és Purustyán-vár tartozéka volt. Az 1598-iki összeírásban Báthory István és Soós András és István vannak birtokosaiul említve, azután Drugeth János és Pázmány Péter bírják, kik 1626-ban Nyáry Istvánnak és nejének zálogosítják el. Rövid ideig a Bocskayak is birtokában ülnek, azután a Pethő grófoké lesz s női ágon a báró Révayakra jut. Később a Szirmayak lesznek földesurai, majd, a mult század közepe táján, báró Luzsénszky Pál. Mos dr. Propper Adolfnak van itt nagyobb birtoka s régi úrilaka, mely a Pethőéké és a Szirmayaké volt, azután a Luzsénszkyaké lett és ezektől vették meg Holländer Lajos és neje, kinek jogutódai ma birtokolják. Van itt gazdasági szeszgyár is, a mely ifj. Mandl Pál tulajdona. A község mellett, az ú. n. Nagy-Várhegyen, körülárkolt és sánczolt terület van; ezen belül régebben egy kicsiny vár nyomai is látszottak s ide széles út vezetett, melyne a nyomai még ma is megvannak. Valószínűleg a közeli Szaláncz várának volt itt valamely megerősített őrhelye. A község határában barnaszén található. 1831-ben, a kolera következtében, itt is kiütött a pórlázadás. Két temploma közül a gör. kath. templom 1790-ben épült; a paróchiát gróf Pethő Ferencz még 1700-ban alapította. A római katholikus templomot 1779-ben Szirmay Imre építtette. A görög katholikus egyház kisebb faragott oltárszekrényt őriz, melyet báró Luzsénszky Pál az 1848/49-iki szabadságharcz után kufsteini börtönében készített.
