Széphalom.
Széphalom.
Széphalom, tót kisközség a Bozsva völgyében, 53 házzal és 289, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal, kiknek azonban itt templomuk nincsen. Azelőtt Bányácska volt a neve és Kazinczy Ferencz nevezte el Széphalomnak. Előbb Abaujhoz tartozott s csak 1881 óta tartozik Zemplénhez. Ősi neve Kisbánya volt. 1410-ben Matióczi Györgyöt iktatják birtokába. 1440-ben Kistárkányi Ozsvátot és Mátyucz Györgyöt, a ki Matióczi Györgygyel egynek látszik lenni. Az 1598-iki összeírás csak Rákóczy Ferenczet említi birtokosául. 1612-ben Máriássy Pált is némely részeibe iktatják. Mint a Rákóczyak birtoka, a pataki vár tartozéka volt s e családtól elkoboztatván, a királyi kamaráé lett. Majd a herczeg Trautsonok lettek az urai s azután a Balázsházy, Bónis, Diószeghy, Dókus, Dobos, Kazinczy, Kapossy, Keresztes, Krajnyik, Nedeczky, Olchváry, Pintér, Rátkay, Sebők, Veres, Lónyay és báró ’Sennyey családok. Most nagyobb birtokosa nincsen. Itt élt s itt van eltemetve Kazinczy Ferencz és családja is. Itt született az 1849-ben Aradon vértanú-halált szenvedett fia Lajos. Azon a helyen, a hol hajdan Kazinczy Ferencz kúriája állott, áll 1859 óta, a Magyar Tudományos Akadémiától emelt ó-görög stilű Kazinczy-mauzoleum, melyben Kazinczy Ferenczre vonatkozó ereklyék vannak elhelyezve. Az 1663-iki pestis itt is szedte áldozatait, valamint az 1831-iki kolera, melynek Kazinczy Ferencz is áldozatul esett.
