Sztára.
Sztára.
Sztára, tót kisközség a Laborcz-folyó közelében. Körjegyzőségi székhely. Van 203 háza és 1023, nagyobb részben róm. kath. vallású lakosa. Saját postája van, a távírója Nagymihály, a vasúti állomása Őrmező. Már 1273-ban szerepel Ztaara vára, a honnan a Sztárayak nevüket vették. 1279-ben IV. Lászlótól Nagymihályi Jákó, a Sztárayak őse kapta adományban. 1335-ben az egri káptalannak a Sztáray ősök javára kiadott határjáró-levelében Egyházas-Sztára és Fel-Sztára is szerepel. 1419-ben a Nagymihályiak mellett a rokon Tibai család is birtokosa, 1436-ban Csontos Jánost és Zbugyai Gált s 1444-ben Horkai Balázst iktatják némely részeibe. Ez időtájt a Lucskaiak s 1490-ben a Csontosok, Harkányiak és Korcsvaiak is földesurai. 1506-ban Sempsei Ferenczet, 1512-ben Kasuhi Jánost, Jakabot és Imrét, 1515-ben Tibai Balázst, 1520-ban Sztrithei Zsigmondot, 1575-ben Barlas Istvánt és 1579-ben Máriássy Pált iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás nyolcz birtokosát sorolja fel, ú. m.: Bankó Mihály, ifj. Eödönffy Kristóf, Paczoth Ferencz, Pozsgay István, Nagymihályi Farkas, Nagymihályi Dénes özvegye, Nagymihályi Görgy özvegye és Sztáray Ferencz. 1602-ben Nagymihályi Eödönffy Kristófot újabb részeibe iktatják. 1563-ban I. Ferdinánd városi szabadalmakkal látta el és vásártartási jogot adományozott a községnek. Későbbi birtokosai azután a Sztárayakon kívül még a Szirmay, Pothurnay és a Mokcsay családok voltak. Most a kassai takarékpénztárnak van itt nagyobb birtoka. Ezé a kastély is, melyet gróf Sztáray János 1770-ben építtetett. Az 1831-iki kolera itt is dühöngött és lakosai részt vettek a pórlázadásban. Róm. kath. temploma 1842-ben épült. Az egyház 1631-ből, 1766-ból s 1773-ból származó kelyheket, 1770-ből való öröklámpát, ugyanabból az időből való pluviálet őriz s egy nagyon érdekes misemondó-ruhát, melyet Mária Terézia leánya, Erzsébet főherczegnő sajátkezűleg hímzett s 1766-ban az egyháznak ajándékozott. Sztáray Fülöp neje, Migazzy Borbála ugyanis, Mária Terézia kedvelt udvarhölgye volt. 1770-ben végbement esküvőjén, Mária Terézia és leánya Erzsébet főherczegnő is jelen voltak. Ennek az emlékére hímezte azután a misemondó-ruhát, melynek alsó részén a következő felirat látható: „SSIMA Archi-Ducissa Austriae Elisabeth, Propria Manu Fecit et Donavit Pro Ecclia Sztára 1766” s alatta a főherczegi koronával díszített pajzsban az M. T. betűk láthatók. Ide tartoznak Alsó-major, Bukovina-major és Téglagyár telep. Sztára környékén feküdt hajdan Koromlya község is, melybe 1425-ben Eördeögh Mihályt iktatták, de Sztrithei Zsimgondnak is volt itt birtoka. Ugyancsak ezen a tájon említenek XV. századbeli oklevelek egy Mikche nevű községet, míg egy XIV. századbeli határjáró-levél itt Buruchfalua nevű falut is említ.
