Tiszakarád.
Tiszakarád.
Tiszakarád, Szabolcs vármegye határán s ugyancsak a Tisza mentén fekvő magyar nagyközség, melynek azelőtt egyszerűen Karád volt a neve. Van 333 háza és 2362 ev. ref vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Sárospatak. Első birtokosaiul 1411-ben az Agárdiakat ismerjük. 1241417-ben már Perényi Miklóst és Nagytárkányi Györgyöt, 1466-ban pedig Begányi Benedeket iktatják némely részeibe. Ez időtájt a Tőke és a Széchi családokat is uralja. 1487-ben a Széchiek a maguk részét a Tárczaiaknak zálogosítják el. 1501-ben Kassai Istvánt, 1510-ben a Csaloviti Horváthokat s 1550-ben Vékey Ferencz bánt, majd 1553-ban Valkóy Miklóst iktatják itt be. 1570-ben Vékey Ferencz a maga részét unokájára, Palugyay Erzsébetre hagyja. Az 1598-iki összeírás a Rákóczyakat, Borbély Györgyöt, Sarkantyús Ferenczet, Tárkányi János özvegyét, Alaghy Ferenczet és Paczoth Ferenczet említi. 1529-ben ’Sennyey Sándort iktatják részeibe, de két évvel később újabb részekre kap királyi adományt. 1654-ben a Tárkányiak szintén újabb donácziót kapnak s ezeknek részét 1688-ban ’Sennyey III. István örökli. 1751-ben Dőry Ferenczet iktatják e birtokrészbe, melyet azonban a ’Sennyeyek 1800-ban ismét visszakapnak. Közben a Petrovayak, a királyi kincstár, majd az Aspremontok s a gróf Almásyak is földesurai. Most gróf Mailáth Józsefnek van itt nagyobb birtoka. A lakosok hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Református temploma 1884-ben épült. Ide tartozik Csermely-tanya s közelében van Nagyhomok-puszta, mely 1367-ben Csaszlóczi Mihály birtokaként szerepel s a XV. században község volt.
