Tolcsva.
Tolcsva.
Tolcsva, magyar nagyközség a Hegyalján, a hasonló nevű patak mellett. Van 501 háza és nagyobbrészt róm. kath. vallású, 3175 lakosa. Saját postája és távírója van, vasúti állomása Liszkával közös és Liszka-Tolcsva a neve. Nevét, mely hajdan Tolcsvatő, vagyis az akkori írásmód szerint Tolchtvatew volt, patakjától vette. Hajdan vára is volt s IV. Béla korából várispánját is ismerjük Kádár István személyében. 1366-ban Tolcsvai János fia, László birtoka. 1395-ben Recsetei Csirke Margitot, 1398-ban Debrői Istvánt és fiait, 1404-ben Keéri Lászlót iktatják részeibe. 1410-ben Toronyai Pálnak is vannak itt telkei. 1414-ben a Csicseri Ormos, 1418-ban a Csicseri Fodor, 1446-ban az Upori család szerzi meg egyes részeit s ugyanekkor a Tolchvaiak is birtokosai. 1448-ban a Czékeiek és a Téti család, 1461-ben pedig Korláth András is földesurai. 1461-ben a Csicseri Ormosokat, 1474-ben Pesthi Bálintot, 1475-ben Nyárasapáti Györgyöt, 1488-ban Czékei Mátyást is birtokosai közé számítja, 1511-ben Czékei Petronella, Bánffi Péter, Eödönffy Imre, Dobó Zsófia, Gerendi László, Upori Borbála és Czékei János a földesurai. 1512-ben Thárczai Miklós itteni birtokát elcseréli Perényi Imrével. 1564-ben Paczoth János, 1569-ben Wiczmándy Mátyás, 1570-ben Melith Ferencz, 1573-ban Buday Pál, 1578-ban Garay Miklós, 1587-ben Palathay Miklós és Végh István tűnnek fel a birtokosai között. 1598-ban Melith Pál, Paczoth Ferencz, Ragyóczy Péter és Dobó Ferencz bírják. 1602-ben Lónyay Annát iktatják egy részébe. Ez időben már a patai uradalom tartozéka és Dobó Ferencz a földesura. 1630-ban a Rákóczyaké, de van benne részük 1634-ben Vinnay Jánosnak, 1649-ben Sándor Miklósnak, 1655-ben Klobusitzky Andrásnak s 1660-ban, a mikor már Nagytolcsva a neve, Vécsei Dalmady Istvánnak, egy évvel később Kazinczy Péternek, Makay Katának és 127Hartyányi Endrének is. 1680-ban részben el volt pusztítva és falunak van mondva a törököknek behódolt községek között. 1700-ban II. Rákóczy Ferencz a maga részét a Stegner családnak adja zálogba. Ekkor a Barkóczyaknak s a Józsa családnak is volt itt birtokouk. 1747-ben Klobusitzky Pál volt egyik birtokosa; ez időtájt a Tárczay családnak is volt benne része. Azután a Szirmay család hitbizományához tartozott. E korbeli birtokosai a Tolcsvai Nagy, Berhelyi, Mezősy, Szemere, Carove, ’Sennyey és Stépán családok voltak. Most báró Waldbott Frigyesnek van itt nagyobb birtoka és kastélya, mely hajdan a Szirmayaké volt. A kastély nagyúri kényelemmel van berendezve. Termeit számos érdekes festmény s a Waldbott család történeti szereplését ábrázoló képek s más műtárgyak díszítik. Különösen figyelemre méltó nagyértékű, gazdag könyvtára és kéziratgyűjteménye. Van itt ezenkívül még három régi úrilak s egy újabb, mely utóbbi Tolcsvai Nagy Barna tulajdona s ő is építtette; továbbá a Dessewffy Józsefnéé, mely a Szirmayak révén, leányágon került a birtokába. Azután a Zsedényi Lászlóé, mely előbb Stépán-féle kúria volt; s végre a Csőke Lászlónéé, mely korábban Szemere-féle kuria volt. Tolcsva különféle városi szabadalmakat élvezett és hajdan arany- és ezüstbányászata is volt. Hegyei jáspist, obsidiánt és kalczedont is tartalmaznak. A lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet, valamint temetkezési egyesületet tartanak fenn. Hajdani várának romjai a Várhegy tetején a mult század közepén még láthatók voltak; de ma már alig van valami nyomuk. A község 1856-ban teljesen leégett. A városban három templom van. A róm. kath. templom némelyek szerint 1280-ban épült, de több ízben átalakíttatván, több korszak nyomait viseli magán. Legérdekesebbek a ma is látható gótikus részletek. Hatalmas arányú tornya alatt kis kápolna van, mely arról nevezetes, hogy 1809-ben a szent koronát, Munkács és Budapest közötti útjában, itt őrizték egy napig. A gör. kath. templom 1760-ban, a református 1830-ban épült. A róm. kath. egyház barokkstílű, zománczozott képekkel díszített, szép ezüst szentségmutatót, kelyhet és keresztet őriz, melyeket az 1830-ban a feltört templomból elrabolt és szétdarabolva ismét megtalált régi egyházi szentedényekből készítettek. Felemlítendő még, hogy mikor 1717-ben ezt a templomot a protestánsoktól a katholikusok számára visszavették, a tolcsvai asszonyok nagy zendülésben törtek ki. Tolcsváról vette nevét a Tolcsvay család és előnevét az ott ma is szereplő Tolcsvai Nagy család. Tolcsvával volt hajdan határos Kutpataka községe, mely a XIV. század végén Kughpathaka, másként Kwthpataka alakban merül fel, s melynek ura 1410-ben Toronyai Pál volt.
