Zemplénagárd.
Zemplénagárd.
Zemplénagárd, tiszamenti magyar kisközség 301 házzal és 1726, nagyobbára gör. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Van itt körjegyzőség és postahivatal. Távírója és vasúti állomása Bély. Ősidők óta lakott hely. Már a XIII. századbeli oklevelek említik Agaar néven. A XV. század elején két Agárdról tesznek említést, Kis és Nagy megkülönböztetéssel. Az Agárdi és az Agárdi Tőke család fészke, 1417-ben azonban az Agárdiakkal együtt a Nagytárkányi és Perényi családok is birtokosai. 1452-ben Agárdi Lajos Balázs a maga részét a leleszi prépostra és a rendházra iratja. 1487-ben a Széchiek is földesurai, kik birtokrészüket a Tárczaiaknak zálogosítják el. 1510-ben újabb birtokosa Csaloviti Horváth Péter, 1563-ban Makó János, 1584-ben a Járai Kéri család. 1592-ben Paczoth Ferencz királyi adományt kap Nagyagárdra. Kisagárd 1598-ban Tárkányi János özvegyéé, míg Nagyagárdon 1598-ban Korchma János, a leleszi prépostság és Báhonyi Márton is birtokosok. Ugyanakkor Kisagárdon Horváth Ferencz, Paczoth Ferencz, Agárdy János, Doroszlay György és Tolvaj Balázs voltak az urak, de a Doroszlayaknak és Tárkányiaknak Nagyagárdon is volt részük s velük együtt Eötvös Tamásnak is. Itt 1629-ben a ’Sennyeyekben új birtokosokra találunk, a kik ugyanakkor Kisagárdon is kapnak részeket. 1641-ben Laskay Jánosnak is van Agárdon része, míg Kisagárd részeire 1654-ben a Tárkányiak kapnak királyi adományt, kiktől 1688-ban ’Sennyey István (III.) örökli. E család birtokolja 1741-ig, a mikor a Dőry család kapja, melytől 1800-ban ismét a ’Sennyeyek birtokába jut, míg a másik részen a vallásalap, majd a leleszi konvent, továbbá a Szirmay, Ormos és a Tolvaj családok osztozkodnak. 48 előtt ezeken kívül még a Korchma, Tárczy s a Mailáth családok is birtokosai voltak. Most báró ’Sennyey Bélának és a leleszi prépostságnak van itt birtokuk. A község dűlőnevei közül jelentősebbek a Dorgó, Páterhomok, Oroszhegy, Vértó, Hidliget, Mikónya nevűek. A községben görög katholikus és református templom van. Az előbbinek a helyén már a XIII. század elején említtetik egy másik templom, melynek faragott koczkakövekből álló alapjára 1451-ben építették a mai templomot szent János tiszteletére. A református templom 1794-ben épült. A lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet s kaszinót tartanak fenn. 1865-ben a falu nagy része leégett. Ide tartoznak Darvas, Éva, Hidliget, Korcsó, Korsóka, Lukasmező, Nyulak és Ruszka tanyák.
