A nagymihályi és gálszécsi uradalmak.
A nagymihályi és gálszécsi uradalmak.
A Bodrogköztől éjszakra, mintegy szemben egymással, a nagymihályi és a gálszécsi uradalmak terülnek el. A Nagymihályiak az ugyanazon nemzetségből származó Tibai (1397), Nagymihályi Ödönfi (1403), Pongrácz, Ördög és Lacskai családokkal közös birtokosok. 1419-ben Nagymihály várához a következők tartoztak: Nagymihály város, Sztára, Krivostyán, Oroszka, a két Visk, Felsőizbugya, Henselőcz, Veresvágás stb. A Nagymihályiak 1422-ben Leszna, Vagyakócz és Volyicza urai. A 80-as években Pazdics, Szuha, Mocsár, Kraszna, Sámogy és Szalók helységekben birtokosok. Nagymihálylyal szemben a gálszécsi uradalom terült el, a melyet többen bírtak; így részük volt ott (1430–61) a Soós családbelieknek, a Szécsieknek és a Szerdahelyieknek is. A Szécsiek 1487-ben Szécs, Kohány, Gerenda, Tarnóka, Karád, Kereplye, Szög, Agárd, Dámócz, Bél, Dobra és Dargó helységekben voltak birtokosok. Közben a Rákócziak és a Csontosok birtokai területek el.
