Bernáth I.
Bernáth I.
Bernáth I. (Bernáthfalvi és Sztrippai). Abaúj vármegyéből származik. Okleveles nyomai egész a XIV. század végéig terjednek. A XVI. században élt e családból András és Ferencz, a kikkel a család két főágra szakad. András fiai: Bereczk, János, István és Lukács. I. Ferdinánd királytól 1563-ban czímeres levelet és Bernáthfalvára új adományt nyernek. A család a XVII. század elején (1613) telepedett le Zemplén vármegyében. János 1706-ban Zemplén vármegye követeként járt Rákóczi Ferencznél. Fia János (1733) építé a kasuhi kastélyt. Ferencz a vármegye másod-alispánja (1785–1790), József udvari tanácsos, a hétszemélyes tábla bírája. (1787–1803). V. László (1790), a vármegye főjegyzője. Zsigmond (szül. 1790 október 30. Mándok, † 1882 Tarnócz), 1825–48-ig Ung vármegye követe, 1848-ban Ung vármegye főispánja. 1861, 1865–68 országgyűlési képviselő s a ház megalakulásakor korelnök. Dezső (szül. 1841) országgyűlési képviselő. A család a XVIII. században Zombor, Bányapatak, Barancs, Dávidvágása, Gercsely, Kelecseny, Lasztócz, Pelejte, Puczák, Szilvásújfalu, Sterkócz, Sztankócz és Szürnyeg helységekben volt birtokos. Czímere: (1563-iki) kékben törzsétől elszakított, vörös mezben levő férfiláb, arany félczipőben; a térden alul aranymarkolatú görbe kard van a lábszárba ütve. Sisakdísz: felfelé álló, egy pallost ferdén tartó, vörös mezű kar. Takarók: vörösarany-kékezüst.
