Sztáray.
Sztáray.
Sztáray (Nagymihályi és Sztárai gróf). A Kapyan (Kaplony) nemzettségből származik. Első kimutatható őse, Jákó, a XIII. század első felében élt. (1244). Ennek két fia közül az egyik I. Lőrincz (1314–53), ennek fia Ördög László (1335), fia Lőrincz (1379–93) a család egyenes őse. Nagymihály birtokát a család 1249 körül, Sztárát pedig 1273-ban kapta. 1418-ban Zsigmond király a régi czímer használatát megerősítette. Sztáray Imre (1698–1769), 1725 június 23-án bárói, 1747 április 6-án pedig grófi rangot nyert; val. bel. titkos tanácsos és Ung vármegye főispánja volt. Ennek három fia: János Fülöp, Antal és Mihály. János Fülöp (1739–1815) cs. kir. kamarás, ungi főispán; Antal (1740–1808) táborszernagy, máltai vitéz és Mihály (1742–98) Szabolcs vármegye főispánja, az irodalom terén működött. Ennek fia Albert (1785–1843) cs. kir. kamarás, az 1825–27., 1832–36., 1839–40 évi országgyűléseken követ. Ennek fiai: László (1830–76) és (Antal 1839–93) főrendiházi tag, a nagymihályi és a várpalotai uradalmak tulajdonosa, a saját költségén adta ki a család nagybecsű oklevéltárát; neje: Batthyány Francziska grófnő (1839–1901) az Erzsébet-rend I. osztályú hölgye, csillagkeresztes- és palota-hölgy. Az 1815-ben elhalt fentebbi János Fülöp grófnak három fia közül: Kristóf (meghalt 1836) fiutód nélkül és Imre olmüczi kanonok; Vinczétől (1771–1827) pedig származott: János (1809–39), Tivadar, Ferdinánd és Viktor. János gróf egyik fia János Nep. (†), a Jockey-club igazgatósági tagja volt; – Tivadar (†), Ferdinánd (†), ennek fia Gábor, volt országgyűlési képviselő. Viktor gróf (1823–79) Zemplén vármegye volt főispánja; ennek egyik fia Sándor cs. és kir. kamarás, országgyűlési képviselő és a fentebb jelzett nagymihályi uradalom jelenlegi tulajdonosa, (neje: Vécsey Paulina bárónő). Ugyancsak Viktor gróf lánya Irma: Erzsébet királyné volt udvarhölgye, az Erzsébet-rend nagykeresztjével lett kitüntetve. Czímer: (grófi) négyelt paizs, a 3. és 4. közé beékelt 5 mezővel és szívpaizs gyanánt farkát szájában tartó koronás kígyótól környezett gömbölyű kék mezővel, ebben az ősi czímer: hegyes sziklán egy lábon álló kiterjesztett szárnyú karvaly, jobb lábában vörös szívet tart. A nagypaizs. 1. kékben természetes szarvas, 2. ezüstben egyfejű fekete sas. 3. kékben jobbra fordult ágaskodó kétfarkú arany-oroszlán, előlábaival fehér-vörös zászló rudját tartva. 4. kékben kiterjesztett aranyszárnyú, aranykoronás angyalfő. 5. ezüstben lebegő arany-koronából kinövő koronás syrén, balra hajlott halfarkkal, ezüsttel és vörössel vágott szárnyakkal. Három sisak. Sisakdíszek: I. (Középső) kinövő pánczélos vitéz, sisakján gesztenyeszínű strucztollakkal, baljában hajánál fogva levágott vérző török főt, jobbjában kivont kardot tart. II. Kardot tartó, befelé fordult arany-oroszlán. III. Befelé fordult griff, jobbjában kardot, baljában három piros rózsa szárát tartva. Takarók: kékarany vörös-ezüst. Paizstartók: két természetes oroszlán, elsőlábaikkal a paizsot, a másikban a paizs lábától a sisakok magasságáig felnyúló fehér-vörös zászló rúdját tartva.
