Babonák.
Babonák.
Jóval gazdagabb a ruthénlakta vidék babonákban és babonás szokásokban. Az általános babonákon kívül a nevezetesebbek a következők:
Nagypolán vidékén nagypénteken, az éjfél közeledtekor kilenczféle magot vesznek a szájba és azt hiszik, hogy így a boszorkányok nem tudják őket megrontani.
A homonnai járásban, a mikor a szarvasmarhát és a sertést tavaszkor először hajtják ki a legelőre, az állatokat meghintik olyan porral, a melyet a templomban sepertek össze; a pásztornak pedig nem szabad egész napon át senkivel sem beszélgetni.
A ki húsvéti pászkaszenteléskor leghamarabb ér haza a pászkával, annak a tehene a legtöbb tejet fogja adni. (Éralja vidékén.)
Azon a napon, mikor a tehén ellik, élelmiszert nem szabad kiadni a házból, különben elpusztul a borjú. (Szirtes vidékén.)
Idegen kéznek nem szabad a tehenet megfejni, mert elapad a tej. (A sztropkói járás sok helyén.)
A jégeső ellen élével az égnek fejszét állítani az udvarba, általános babona.
Naplemente után a házból élelmiszert nem adnak ki pénzért sem. Újév napjától Szent György-napjáig még a legközelebbi rokonnak sem adnak. Ha már mindenképen meg kell történie, meghintik sóval. (Minyevágása vidékén és másutt is.)
Este a szobát nem söprik ki, mert az bajt hozna a házra.
Üres bölcsőt ringatni nem szabad, mert meghal a gyerek.
Ha a kakas este kukorékol, szerencsétlenséget jelent; ezért a kakast nyomban megölik. (Minyevágása vidéke.)
Ha halottért harangoznak, minden munkát félbe kell hagyni; a ki ezt nem teszi, annak leszárad a karja. (Minyevágása vidékén.)
Ha menydörög, kővel kell a fejet verni, erre elmúlik a fejfájás. (Minyevágása vidékén.)
Ruhamosással álmodni, vendéget jelent. (Szálnok vidékén.)
171Ha Juhos vidékén a ruthén paraszt szekérrel elindul valamerre, keresztet rajzol a ló elé a földre és szerencsés visszatérésért imádkozik.
Vendel napján a csukaházi paraszt nem lép a másik házába.
Tüskés vidékén kevés a víz s ha száraz időben valaki mezítláb, felgyűrt nadrággal járna az utczán, azt megköveznék.
Ha a leányt seprővel megütik, erkölcstelenné válik. (Ugar vidékén.)
Szedreske vidékén a temetésről hazajövők sietnek megmosdani s a megholtnak az ágyát fölborítják az udvaron, különben a halott lelke visszajönne.
Ha a gyereknek előbb nő a felső foga, mint az alsó, akkor a gyerek hamarosan meghal. (Juhászlak vidékén.)
Olyan házból, a hol több gyermek már meghalt, az újszülöttet az ablakon át viszik keresztelőre és azon át is hozzák vissza a házba; így azután életben marad. (Minyevágása vidékén.)
Az újszülött fürdővízébe mindenféle szerszámot tesznek, hogy dolgos ember váljék belőle. A menyasszonynak pedig pénzt tesznek a csizmájába, hogy gazdaggá legyen.
Ha vásárra viszik a marhát, forgácsot vetnek utána, hogy sok pénzt kapjanak érte. A vásárolt marhát pedig, mielőtt az istállóba beengedik, a ház legduzzadtabb párnáján sóval kínálják, hogy olyan kövérre hízzék, mint a párna. (Minyevágása vidékén.)
Karácsony estéjén a szobát szalmával hintik be, a mely ott marad az egész ünnep folyamán. A szalmát aztán nem söprik ki, hanem kézzel szedik össze s erre a szalmára ültetik a baromfit, hogy minden tojása kikeljen. Ha azonban karácsony estéjén csikó ellett a faluban, akkor a karácsonyi szalma elveszti a varázserejét. (Minyevágása környékén.)
Három királyok napján a Minyevágása környékbeli pap házakat jár szentelni. Házszentelés után kínálják, hogy üljön le s e közben párnát tesznek alája, a mi, ha észrevétlenül sikerül, a lúd valamennyi tojása kikel. A hol pedig eladó leány van, az észrevétlenül megrántja a pap egyházi ruháját, hogy hamarább férjhez menjen.
Karácsony estéjén a férjhez adó leány kilopódzik a sertésólhoz és háromszor megkopogtatja a falát. Ha a sertés fölriad és röfög, akkor a következő évben a leány férjhez megy. (Minyevágása.)
A ruthén és tót nyelvsajátságokra és tájszólásokra, mivel ezek inkább szakmunkába valók, nem terjeszkedünk ki.
