A Bodrog.
A Bodrog.
A vármegye legfeltűnőbb folyója mindenesetre a Bodrog, melynek vízkörnyéke 5000 km2-re tehető. Saját forrása nincs, hanem a Latorcza-, Ung-, Laborcz-, Ondava-, Tapoly-folyók és a Helmecz patak vizeinek összeömléséből származik, tehát Bereg, Ung, Zemplén és Sáros szolgáltatják neki a szükséges vizet. A Bodrogot alkotó folyók közül első helyen emlékezünk meg a Beszkidekben, Csertész község fölött eredő „Zempléni folyó”-ról, a Laborczról, a mely útjában a palotai vagy Vidrányka, nyágói, csebinyei patakocskák vizét veszi fel. Alsóbb folyásában gyarapodik a Virava- és Udva-folyók vizeivel, valamint a Czirókával, mely utóbbi Zemplénoroszinál (ezelőtt Orosz-Ruszka) fakad s útjában a Durina-, a kálnarosztokai és a Réka-patak vizével növekedvén, Homonnánál ömlik a Laborczba. A Laborcz Izbugyától kezdve – egy nyugati kanyarodását leszámítva – nagy darabon határfolyó Zemplén- és Ungmegye között s ebben az útjában Deregnyő mellett veszi magába az Ung folyó vizét. Ismét nyugatra kanyarodva, Szürnyeg mellett beléje ömlik a Helmecz, a Tapoly és Ondava, melyeket egyesülésük után Gödény-folyónak vagy hivatalosan Felső-Bodrognak neveznek. Meg kell még emlékeznünk a Laborcznak egy jobboldali mellékfolyójáról, melyet Hunfalvy Dusna, mások Tussa-folyónak, a környékén lakók pedig, legalább régebben, Dusának neveztek. Ez tulajdonképen a Laborcz ere, a mely Őrmező felől déli irányban folyik s Hegyi mellett ismét a Laborczba ömlik. (Hunfalvy J.: A magyar birod. termész. visz. leírása. Pest, 1865. III. köt. 340 l.)
